Nyelvtudományi Közlemények 26. kötet (1896)

Értekezések és közlések - Munkácsi Bernát: Déli osztják szójegyzék 9

DÉLI OSZTJÁK SZÓJEGYZÉK. 27 к h öllé rénláb-bőrből készült пимы (botos). k'hor (K.) плеса (folyóvonal). к h и ember; 1. ku. к huj mocsár ; 1. kuj. khutém három; 1. kqlém. khus húsz; 1. kqs. Khuntä, Xuntä (K.) Korida (folyónév); Xuntä-jay kondai nép. к h unté, yunté когда (mikor) | khuntépenté никогда (soha). — I. yun, S. yunti «wann». С. khump hullám ; 1. kump. khui, yuí (K.), КО., S. khul hal; khul-voj (V.) варка (olvasztott halzsír); sqméyg kh. (КО.) nyelmalazacz; äi kh. чебакъ (csabakhal) | khuli put рыбной (halas) üst. — I. yuí, S. kul id. C. khulém: sém-kh. szemöldök. — ÉO. sem-yulém id. khulténg завтра (holnap). J jakké n-juy малина (málna). jay народъ (nép); Es-jay szurguti osztják; Khandäy-jay(5g.) osztják; Joyén-jay jug&ninép; Xundü-jay (I.) kondai osztják; Vayjay a V. folyóvidéki nép; Tém-jay a Tym-melléki nép; Aj-Jqyénjay a kis Jugán mellett lakó nép; Sargat-jay-puyét, Tém-jay-p., Entlimé-jay-p. (falunevek). — tqrom-jay nép; пит jay felvidéki; ül-jay alvidéki; jarkan jay szamojéd; tom-jay семейство (család).— jaz-puyél могила (sír; tkp. «nép-falu»); ja)' vént jung embereket ölő istenke. — EO. jay «leute». A. jayé m боръ (fenyővel és nyírfával benőtt homokos vidék). — jayém-jay mindkét oldalról боръ. —jägam «heide, steppe». С. jayon, joyon (S.), Ig. jaghon, VJ.I.jqyén, V. joghon рт.чка {folyó). — EO. joyan, jurán id. j aj e m fejsze; 1. jejem. jqghél-(4.NZ.) береза (nyírfa). — V. ö. jüyél czirbolyafenyő. jaghor кривой (ferde, görbe). — S. jagray «schief». С. jcttém (K.) неводъ (gyalom). — jädam «zugnetz». C. janlem шью (varrok). — S.jantlem id. С jav él нечистой духъ (tisztátlan szellem); ha a villám •CTp-íma-ja (nyila) ütött le. — EV. jelvél szellemféle. — V. ö. orosz дьяволъ «ördög». jalvol, jäilvql, jäilvol (S.) стоить (ál!); tétti jévél (S.) дЬлать •будеть (tenni fog); те jellem én állok; juyota jemelne (S.) . . -•еталъ (. . . kezdett). — EO. lailem, loilem, lollem «stehen» A. — ÉV. Ш-.