Nyelvtudományi Közlemények 26. kötet (1896)

Értekezések és közlések - Munkácsi Bernát: Déli osztják szójegyzék 9

24 MUNKÁCSI BERNÁT. köghert- (S.) вариться \főni). — S. keveri-, köverl- id. CL köghul (FO.) ковшикъ (merítő kanál v. csésze), melylyel a vizet merik — v. ö. S. konkai «kelle». С. k'öc (VJ.) барсукъ (borz). köci (VJ.): semem köci szemem fáj; éiga köcegé! охъ, болитъ! (óh, de fáj). kö t kéz; 1. kqt. köt: k. kat средтй домъ (középső ház). — kut «Zwischenraum». С. — L. kutép. köser kártya. — I. kiser, S. keser, kóser id. C. к ö s к e n horogfajta; 1. keskén. koste-nal (F. 0.) villa alakú nyíl. köp lök (K.) medvefej. kömley, S. kümliy россомаха (ursus gulo, vielfrass); Kiimliy-Jayon-püyét (falu neve). — S. kimdek id. C. kötem своякъ, így hívom feleségem idősb és fiatalabb fi- és nőtestvérét; jem köl'em (jó sógorom); kiilkém зять (a testvér férje, sógor), feleségem idősb fi- és nőtestvérei engem hívnak így (a végzet l.-sz. birt.-rag). — I. kida, S. küdi «schwager». C. körey, K. kürqy мешекъ (zacskó); mon-köreylsoy

herezacskó ; siy-soy-körey bőrzacskó,— EO. yér, yéra «sack, säckchen»; yér-soy «beutel». A — ÉV. yuri' (yury-) id. к и (S.), K. khu ember; férj; ma kuem az én férjem; ok-ku хозяинъ (gazda); ort-ku иачальникъ (előljáró); ur-ku a leánykérőbe küldött ember; num-ku felvidéki е., ül-ku alvidéki e.; pa ku (S.) посторонний (idegen); jarghan-ku szamojéd; müceng ku (КО.) воръ (tolvaj); kali-vélém-ku gyilkos; lokhepg khu (K.) lovas e.— L. ka. — S. kui,ku «mensch». С. kuqrtéy faalkotmány, melyben a rókafiókot nevelik. kuk и к • лебедь заревт.лъ к. (hattyú hangja). kuké l смрокъ (halnév). kuyli gége. A; uj kan, hím : kuj emp (VJ.) кобель (kan kutya), kuj t'ut'kuru-/ (S., КО.) пйтухъ (kakas). kuj (K. S. КО.), kuj; khuj чистое болото (tiszta mocsár), mely körül erdő van; küiy id. — kui «morast». C. kujike комаръ (szúnyog). — V. ö. kajni id. kujip (K.) бубень (bűvölő dob).—--EV. kojp, KV. kwäjp id. kucörki, VJ. kut'érké бурундукъ (csíkos evet); kuiérkésqyén a medve orrlika. — I. kut'ar, S. kut'ker «fliegendes eichhorn». — ÉO. kusar «sciurus striatus». A. kut (S.), K. yqt, khat hat; kut-jötjgh hatvan; kutmété, kutmötqy hatodik. — I. yüt, S. kiit, kütmet id. C. kutép среднш (középső); Kutép-püyét Közép-falu, Jayon-