Nyelvtudományi Közlemények 26. kötet (1896)

Értekezések és közlések - Hegedűs István: Az accusativus a görögben - 202

AZ ACOUSATIVUS A GÖRÖGBEN. 207 melyre e minősítések vonatkoztak. Pl. Homerosnál A 114: έπεί δό εθ-έν έστιν χερείων, ou δ έ μ α ς, οόδέ φ υ ή ν4 out, αρ φ ρ έ ν α ς οδτε ti Ιργα^η 57: γυναικών ε Η δ ο ς άριστη. Γ 210: όπείρεχεν ε ирг ας ώμο ο ς. Következett a melléknevek egész sora, melyek hasonlóságot, egyenlőséget, testi, lelki tulajdonságot, hangulatot fejeztek ki: Θ 305 : δέμας είκΰια θεησιν Γ 81 : Λυκάονι έισατο φ ω ν ή ν 6, 4: είδος δέμάλα μέγας ήεν όρασθ-αι. Sőt Ε 354: μελαινετο δέ χ ρ ό α καλόν is fordul elő, Α szenvedő alkatú igék mellett: ψ 47 : Ιδοοσά κε -9-ομόν Ίάνί)·ης, t, 1, 36: φίλον κατατήκομαι ή τ ο ρ. Ο 627: τρομέουσι φ ρ έ ν α ναυνται. φ. 247 : μέγα δ' εστενε' κυδάλιμον κ η ρ. Az analógia egész erővel dolgozott. Eendre a szenvedő formájú igenév mellett kezdett állandósulni az acc. respectivus, mint βεβλημένος ήτορ. Λ 169: λόδρψ παλάσσετο χείρας άάπτοος ψ 777: εν δ' ονθ-ου πλητο ατόμα τε ρίνας τε (ganéjjal telt meg szája, orra). Még egy kifejezést hozok föl Delbrück S. F. IV, 37. alapján : O, 744: δς τις δέ Τρώων κοίλης έπινηοσί φέροιτο σον πορί κηλείψ χάριν 'Έκτορος ότρύναντος τόνδ' Αίας όότασκε. Itt a χάριν = προς χάριν, tehát а φέρων χάριν állandó kifejezésből az асе. per ellipsim határozóvá lett. A melléknevek és névmások semleges accusativusaí határozókká váltak, sőt egyes nőnemű formájú melléknevek acc.-a is. Pl. την ταχίστη ν (t. i: όδόν) Ε 830: τόψον •δέ σχεδίην (t. i: τυπήν) == vágj közelébe. Curtius Grundz. 592 és köv. a δίην képzésű határozók eredetét itt találja, még az olyanokét is, melyeknél a megfelelő melléknév hiányzik. Ez a nyelv megmerevülési folyamata. Ide tartozik az accusativus-eredetű határozók nagy száma. Delbrück nagy művében 596. és köv. lapokon tárgyalja. Ε nagy mezőre nem lépek ki. csak konstatálom, hogy az accusatiVus határozói használata visszanyúl az Ős indogermán nyelvbe. Ilyenek pl. cigram gacchati = τάχυ εισι; mrd bhäsati = ήρεμα vagy ήσοχη αυδή.. (mert itt асе. lappang); thannam viharati '=• κρόφα ηδέται. Delbrück κ ρ ό φ a-t nagy mondattanában а 263. §-ban azon adverbiumok közt említi (631. 1.), melyekről nem lehet világosan kideríteni, hogy instrumentalisok vagy accusativusok. Minthogy a κ ρ ú φ α mellett előfordul κ ρ ο φ η, Ύ. ρ и φ ц: alighanem biztosra vehetjük a κ ρ ú φ α-nak асе. jellegét. A görögben és latinban még szélesb körre terjed ki az acc. ily használata. Ott van a latinban a tim végű határozók *) mint tra-3 *). Neue 2., 547. és köv. lapjain. Pótlólag A. Fun eh a Wölfflin Archiv f. 1.' L. и. Gr. VII, 486—506 és VIII, 77—110. lapjam alapos