Nyelvtudományi Közlemények 25. kötet (1895)

Kisebb közlések - Simonyi Zsigmond: A Königsbergi Töredék 48

SZILASI MÓRICZ. khwasé a mint | als K. 1.169. khwqsé nár akármi | irgendwas K. 1.167. — v. ö. kivoss. khwgséti hasít | spalten K. 1.170. — v. ö. khwási. khwqéfi imádkozik | beten K. 11.376. — 1. khwqséi. khu-asppé jü borókaág | wachholder P. HI.539. — v. ö. yaéép. khwassi 1) imádkozik | beten KL. 26. 2) panaszkodik | klagen P. 23. khwassékhati id. P. 27. khwosti felránt | aufreissen K. — v. ö. khwasi. khwat ... — 1. khot . . . yot . . . khwuji 1. yuji. — khwüt 1. yid. — khwüUti 1. yül'i. — khwuréti 1. khuruté. SZILASI MÓEICZ. A Königsbergi Töredék újabban fölfödözött részeit Nagy Gyula nagy fáradsággal kibetűzte s közzétette az idei Akadémiai Értesítőben. Hogy a szöveget kiegészíthessük, mindenekelőtt a latin eredetijét kellene előkeríteni. Addig részünkről legföljebb a köv. toldásokat merjük indítványozni. 1. lap, 3. sor: [a]niad le. — 8. s. [Me]rt v. [Miejrt.— 11. s. uta[l]atlon ? — [Te] le[g], — 13. s. [hajmar ele mulhas[sa, egjecnec eg[et] meg[e iarhassa ? es] nazaret. — 20. s. iduz leg [maria ysten]. — 21.-2. s. aldut uog te [mend asunuc fjelevl. — 2. lap, 1. s. scen[t]. — 6. sc[en]t. — 24.-5. s. quin angol[oc erevlenec, vrduguc busu- v. buzio-] lanoc (bosszúlának) pukul[n]oc setit segeb[enj. Nagy Gy. olvasására megjegyzendők í 1.1. 23. s. leszel alak eddigi tudomásunk szerint a régiségben nincs. — 2. 1. 3. s. vese alig lehet más, mint vész (mert a vész ige régente vészen volt). — 12. s. muyun alig lehet más, mint tollhiba «munyun» helyett; vö. mvny 14. s. ésmenyun 11. s. — 13. s. alkalmasint állata félen vagyis oldalt, félre. — 16. s. latuc = látúk (látók) v. látjuk. — 20. s. fizeni talán tollhiba fizetni helyett ? — 26. s. ignec nem lehet égnek, mert az ég sehol sem fordul elő i-vel; hanem igynek: «ez lőn új igynek csudája». A nyelvi sajátságokból csak egynéhányat emelünk ki. A -nek és -vei ragok mélyhangú párja itt -noc és •vet. Vájjon lehet-e ezeket o-val olvasni? akkor a magash. alakokat így kellene képzelni: -nSk, -vél, holott tudjuk, hogy eredetileg így ejtették : nékem, vélem. Úgy látszik, a -noc és -vol irás -nak és -val ejtést jelölt, tehát az Árpádok korában az o betű nem csak o, hanem a hangot is jelölt, s ezen kétértelműség elhárítására alkalmazták aztán az a hangra az a betűt. Ez utóbbi már itt is megvan, pl. sarmazal= származol stb., és az 1 : 21. sorban egymás mellett wagun és uog — vagyun és vagy. — Érdekes az -at, -eí-féle főnévképzés változatos alakja : sciletetvi = sziletetvi — tamadatia = támadatja — aradatia = átadatja, holott a HB-ben kinzotvia = kínzotuja — és mogzotbelevl = mogzotbelól. — A névragok közt itt is különböznek hagzásukban : gukeritul = gyükeri-twZ, [kejralatul = kerályá-tw/ (vagy -tül), és másfelől [bjinucrevl = bínök-ró7 s mogzotbele[vl] = mogzotbeló'Z, agbe[lejvl = ág-beló'Z (ámbár «scuz» mellett «sceuz» is előfordul 1:19. és 1 :14. s e szerint a -revl rűl-nek is olvasható ; de ez kevésbbé valószinű). — Sok nyelvtani alaknak itt van most legrégibb előfordulása, de fölsorolásukat máskorra hagyjuk. SIMONYI ZSIGMOND. W': - -^