Nyelvtudományi Közlemények 25. kötet (1895)

Értekezések - Zolnai Gyula: XV. századbeli glosszák az Egyetemi Könyvtárban 49

XVI. századi magyar glosszák az Egyetemi A budapesti egyetemi könyvtárnak egyik XVI. századi latin codexében (Cod. Lat. Saec. XVI. No. 114.) olyan egykorú magyar bejegyzésekre bukkantam, a minők a XV. századi Németújvári és Budapesti Glosszák. A különbség az új nyelvemlék s az említett glosszák között csupán annyi, hogy e codexben szövegközi értelmezések nem fordulnak elő, a magyarázatok ugyanis részint a lapszélre, részint az illető latin szók fölé vannak jegyezve. A codex, melyben e lapszéli és sorközi magyar jegyzeteket találtam, vegyes tartalmú, nagyrészt szent beszédeket tartalmazó latin kézirat, melynek első 97 levele Szent Ágoston reguláinak fejtegetését foglalja magában s ily czímet visel: Exposicio Regule beati Augustini episcopi. írásából Ítélve, a XVI. század elejéről, tehát még codexeink korából való. A magyar jegyzetek a codexszel egykorúak s ennélfogva nyelvileg -— bár nem sok anyagot őriztek meg — a codexek nyelvével egyenlő fontosságúak. A latin kézirat még egy más okból is érdekes. Ugyanazon szabályokat foglalja ugyanis magában, a melyeknek magyar fordítását a XV. századi Birk-Codexben bírjuk (1. Nyelvemlékeink a könyvnyomtatás koráig, 136. s köv. 11.). Itt közöljük betűhöz híven e magyar glosszákat, a sorközieket S-sel, a lapszélieket L-lei jelölve, s csupán annyi változtatást engedve meg, hogy az y-ró\ a jelentőségte]en két pontot elhagytuk. A sorközi jegyzeteknél mindig közöljük a latin szót vagy kifejezést, a mely fölé jegyezve vannak; a lapszéli jegyzeteknél azonban az eredetit csak ott adhatjuk, a hol a szövegben a megfelelő kitételre rá lehetett akadni. A betűszerinti közlés után a megállapítható régi kiejtést is kiteszszük, az esetleg szükséges fölvilágosításokat pedig lap alatti észrevételeinkben adjuk meg. [lb. levél. L.] egyenes — egyenes. [9. L.] Megijenth — mégijent. [26b. L.] zaygasnalkwl — zajgásnálkül: sine tumultu. NYELVTUD. KÖZLEMÉNYEK. XXV. * •