Nyelvtudományi Közlemények 25. kötet (1895)

Értekezések - Munkácsi Bernát: Iráni elemek ugor nyelvekben 377

IRÁNI ELEMEK FINN-UGOR NYELVEKBEN. 383 zandg, zandg id. Ez alakoknál közelebb állanak: szkr. sűnú, zend hunu «sohn». A zürj. alak tehát itt is a szanszkritéhoz hajlik szemben a zendével (1. fönn 378. 1.). 22. Zürj. karta «hof, viehhofo, melyet Donner (51. 1.) a finn kartano «hof, hof u. gebáude», liv kdrand, körönd «bauerhof, gehöft, gesindeo, norvég-lapp gardde «ring, kreis», svéd-lapp kidrda, garde «ungezaunter platz», orosz-lapp karte «vorstube vor dem zelt», moksa-mordvin kardd, karde-nd «pferdestall», erza kardas «hof», kardo «stall»; magy. kert, éjsz. osztják karta «hof, viehstall», éjsz. vog. karta id. szókkal vetett egybe s melynek egyéb másai még a csuvas karda, tat, kérta, hegyi cserem, kertelni «udvar, körülkerített hely, baromkert», továbbá ugyancsak Donner szerint jurák-szamojéd hárad, ydrad «ház» = osszét kart «udvar». V. ö. vApva izökic, 07iö 'Ap^svúóv (Hesych. Lagarde: Armen. Stud. 77.) — L. Ethn. V, 172. Thomsen a finn alakokat germán jövevényszóknak tartja. St. szerint az osszét alak átvétel lehet az ugorság köréből, minthogy a gót gards-nak és társainak nem pontos hangbeli megfelelője. 23. Zürj. kor-, votj. kur- «bitten, flehen» = osszét korún, küryn id. A magy. kér- és finn kérj ad- «kéregetni)) társalakok szerint a permi szók eredetiek. Az osszét alak iráni területen nem igazolható és St. szerint a finn-ugorság területéről való átvétel gyanújába esik. 24. Zürj. kört, votj. kort «eisen» stb. = zend kareta «kés», osszét kard «kard»; 1. Ethn. V, 7. Donner szerint ide valók még f. karta, észt karda, liv karda «eisenblech». 25. Votj. kwala, kwa a «votják nyárisátor» = digori-osszét kold, tagauri kül «kunyhó», grúz yula id., kurd köl id. V. ö. Ethn. V, 177. Itten kapjuk megfejtését azon eddigelé homályos jelenségnek, hogy míg a szóközépen d-l hangváltozás rendesen közös eljáráskép jelentkezik az ugor és permi nyelvekben, a magy. ház és osztj. iát, kdt, yot megtartotta mégis a finn kata, mordvin kudo stb. alakokból következő eredetibb d (t) hangot szemben a votják és vogul alakok Z-jóvel (vog. kwol, kwal, khul). Látnivaló, a föntebbi egybevetésből, hogy a votják alak egyenes átvétel az iránságból s hogy a vogul is ennek megfelelője akár egyenes úton, akár permi réven jöttnek magyarázzuk. Különvalónak tetszik a zűrjén ka, ka, ko (ker-ka, permi ker-ku «gerendaház», vic-ko «szent ház, templom*)