Nyelvtudományi Közlemények 25. kötet (1895)

Értekezések - Munkácsi Bernát: Iráni elemek ugor nyelvekben 377

384 MUNKÁCSI BERNÁT. és votj. ka ebben : korka «gerenda-ház» (iness. korka-in), melyek tényleg a magy. ház, oszj yát másainak vehetők (v. ö. magy. víz., vog. vit: zürj. va, votj, vu; iness. vu-in; magy. kéz, vog. kát: zürj. votj. ki; iness. kijin). 26. Zürj. kula «krone, baumkrone» — ujperzsa kulah ((korona*), mely szó a volgai törökségben nem ismeretes. 27. Permi kúti «hund», melynek finn-ugor és egyéb nyelvekben társaira nézve 1. Ethn. V. 72. (v. ö. ezekhez még: szarikhol kud) = digori kui, tagauri kug, tekintetbe véve, hogy ezek iráni *kuti ősalakra vallanak, mint digori insái, tagauri sság «húsz» = zend visaiti. A szó iráni eredete nem igazolható, St. lehetségesnek tartja a finn-ugorság területéről történt ősi átvételt. 28. kirs, kirsak «medve» (Anderson «Studien zur vergleichung der indog. u. finn. Spr.» 330—331 és Köppen után idézve permi szó gyanánt) = ujperzsa yirs id. 29. Zürj. kőin, votj. kion «farkas»: V. ö. szkr. gvan, gun, görög xówv «eb» (lat. canis, gót hundas). A permi alak az árja s szókezdő (zend span) eredetibb hangzását tükrözné. 30. Zürj. lob «lippe» = ujperzsa lab, mely a volgai törökségben ismeretlen. 31. Zürj. majög «stange, stahl» = már Klaproth szerint digori-osszét miey, mey, tagauri miy, ujperzsa mey, szkr. mayükha ((pflocko (Hübschmann). Megvan a votjákban is: maják, majik, májig «rúd, sövény karó; útmutató oszlop; pózna», melyet az azonos jelentésű tat. maják, csuv. maják után inkább tatár átvételnek tarthatunk (1. Votj. Nyelvt. 397. sz.). Az oroszban is van: MaaKT. id. 32. Zürj. me£ «schaf» = ujperzsa més id. h. rokonságát bővebben Ethn. V, 74. és 179. 33. Zürj. mórt, votj. mart «ember» = zend mereta, ujperzsa mard «halandó; ember». L. bővebben Ethn. V, 20 és 178. Anderson ezekhez sorolja még az észt merduma «mannbar werden» igét. 34. Mordv. máké, meé «méh» = zend mayéi stb. 1. Ethn. V, 178. Egyéb ide fűződő adatok: kurd mié, meé, meyes, méé, meiyes, afgán máksi. 35. Zürj. votj. nan «brod» = ujperzsa nán. L. tüzetesebben Votj. Nyelvt. 566. sz. Megvan a szamojédban is: jurák úán, osztják-szam. nan, nai, tazovi nán, jeniszeji szám. nen, nan.