Nyelvtudományi Közlemények 25. kötet (1895)

Értekezések - Munkácsi Bernát: Iráni elemek ugor nyelvekben 377

IRÁNI ELEMEK FINN-UGOR NYELVEKBEN. 381 ugor nyelvszellemhez alkalmazkodva postpositiórá lett: votj. miském-ana kívülem, til'eskéd-ana kívüled; csatlakozva a -les abl. raghoz: -lesana, -lesano s az előszótag lekopásával -sana, pl. tilesana ti nélkületek, aslim-sana magamon kívül, kisno-murtáz sana kivéve az asszonyt (1. Votj. Szót.). 2. Votj. andan «aczél» = osszét andun, melyeknek társalakjait mindkét nyelvterületen 1. Ethn. V,"8. 1. Mint uj adat csatlakozik ezekhez a csecsencz nyelv ingusi dialektusából: andan (osszét jövevényszó). 3. Zürj. bord «flügel, flosse», votj. burd «szárny» = kurd purt «haar, feli, feder». V. ö. örmény phetur «féder». Budenz a zürj. votj. szót a votj. bord «fal» szóval családosítva a magy. parttal veti egybe (MUgSz.). Figyelemre méltó, hogy a magy. toll-lal egyező vogul taul, tóul, osztj. töyol is «szárny» jelentésűek, míg a «toll»-nak és «szőr»-nek közös szava pun (magy. fan). 4. Zürj. bö£ «schwanz, schweifu, votj. bt£, béé = kurd böc queue (du renard), örmény poc. Budenz a zürj. votj. alakokat a cseremisz pöc, poc, pac «cauda» szóval egyetemben a magy./árhoz vonja, melyeknek farcso-(k) képzésében, továbbá a finn pursto, pyrstö «cauda piscis» szóban látja eredetibb alakjuk tükrét. 5. Zürj. bus «staub, pulwerw = szkr. pq,su, zend pq,snu, örmény phosi id. mely utóbbi szót már Klaproth egybevetette a zürj. megfelelővel. Teljesebb alakot mutat az éjsz vog. puwés «por». 6. Zürj. varié «raubvogel (falken u. eulen); sperber, habicht» = pehlevi varseh, ujpersa vaseh, kurd vaseh, osszét üari «sólyom» L. e szóhoz még Ethn. V, 75. 7. Zürj. vösna «'für, wegen» : v. ö. óperzsa vasna «durch» ; örmény vasn «fur, wegen» (jövevényszó). 8. Zürj. vurd «flussotter, fischotterw, vurdis cratte, wasserratte, maulwurf» = osszét urd, urdá «flussotter». L. egyéb másaikat: Ethn. V, 165. Avotják vudor «vidra» szót már Köppen egybeveti a megfelelő indogermán alakokkal. 9. Zürj. vurin, permi vurun «wolle» = már Donner szerint szkr. urna «wolle». 10. Magy. gazdag: osszét ghazdug, khazdug id. L. Ethn. V, 20. St. a szó ugor eredetét sejti. Ugyanígy Donner és Budenz. 11. Zürj. gorz- «schreien, heulen, laut weinen» == zend •garez- «klagen», osszét gharzun, khárzun «seufzen».