Nyelvtudományi Közlemények 25. kötet (1895)

Értekezések - Munkácsi Bernát: Iráni elemek ugor nyelvekben 377

380 MUNKÁCSI REENÁT. nyelvet illetőleg, melyből legfőképpen meriti anyagát, alapos értesülést nyerhetett volna akár Smirnov Iván kazáni egyetemi tanár «Votjaki» czímű jeles könyvéből is. Művének alapja e részben alig több, mint Wiedemann kisded szójegyzéke, melynek készletét azonban elismerésre méltó módszerességgel kezeli. Megkülönbözteti és különválasztja jelesül mindenelőtt azon iráni elemeket, melyek hangalkatukkal egészen világosan az újperzsa nyelv forrásvidékére vallanak és ismeretesek a volgai törökség (kazáni tatár, csuvas és baskír) területén is. Ide tartozó közlései közt van egy olyan adat is, mely «Votják nyelvtanulmányaim»-nak perzsatörök eredetű szavakat tárgyazó részéből (NyK. 18, 135—142. 11.) kimaradt, jelesen: votj. sajir, sajér, «tájék, vidék» = újperzsa sehr «város», melynek régibb sahar (zend khsatra) alakja «reich, herrschaft» jelentésű (v. ö. még mint idetartozó adatot: kondai vog. éoar «világ»). A régibb keletű közös iráni-permi szavakra vonatkozólag érdekes az a nézete, melyet egyébként Schrader is vall (Sprach verg.u. Urgesch. 295. 1.), hogy nem egyoldalú permi részről való átvételek, hanem bizonyos esetekben éppen az iráni volna az átvevő fél, mit azonban az ezüst, votj. azvés, továbbá a votják andan «aczél» és irgon «réz» szavakkal, melyeket egyéb másaikkal egyetemben nem lehet finn-ugor nyelvterületen magyarázni, nem találunk eléggé igazoltnak (1. Ethnogr. V, 9.). St. e szókon kívül még különösen az osszét pdzvj «varázsló)) szóra hivatkozik, mely a zürj. paz- (recte: pasj-) «bezeichnen, merkenw participiumának volna viszonképe, tekintetbe véve ennek Wied. szótárában (227. 1.) található «zauberer» jelentését. Ámde az idézett helyen tulajdonképpen a következő adatot találjuk: mos pet pasjié «zauberer», melyben a jelentésmeghatározás valószínűleg tévedés, minthogy az egész kifejezés valódi értelme «tehénfül-bélyegző».. Igazi nevezetek a «varázsló»-ra: zürj. tun, votj.ít«o; továbbá zürj. tödis «tudós», ciködié mórt «rontó ember», votj. peXlai«fáv6'»^ tunas-peUas «varázsló-fúvó». Álljanak itt Stakelberg óiráni-permi (ül. uger) szóhasonlításai a magam észrevételeivel és kiegészítéseivel: 1 Votj. ana «nélkül, kívül, kivéve» = osszét and, and «ohne» (and s'éldár ohne ihr oberhaupt, and davimd ohne dich. Hübschmann, 21.) (jzend ana (praefix. privativum): ana-sita «unbewohnt» ana-gareta «glaublosigkeit». Az iráni prsepositio a finn-