Nyelvtudományi Közlemények 25. kötet (1895)
Kisebb közlések - Munkácsi Bernát: Néhány műveltségi szó eredetéhez 374
KISEBB KÖZLÉSEK. 375 számot adni s még nehezebb megmagyarázni, hogy mint került össze az -es képzővel. Én azt hiszem, az -en elemnek a szó különböző jelentéseiben különböző eredete van. Először az •irányt jelentő egyenes szó, tehát a czírnbeli határozószó az «egyedül» jelentésű "egyen szóból keletkezett, mely a ketten, hárman stb. számneveknek volt párja, s mely összetételekben meg is található a NySz.-ban: Mynd eeágyen el kárhoznánk (ÉrsC.) és: eggyen-eggyen. Sőt magában is előfordul az eggyen szó nyelvtanból ós 1808-ból való szótárból idézve, «egyenként» jelentéssel. Épen mostanában rábukkantam a népnyelvben is. Egy nagy-szalontai asszonytól hallottam ezt a mondatot: Mink meg se kóstoltuk eggyen se, s utána járva, hogy valóban ismerős-e Szalontán ez az alak, arról értesültem, hogy ha nem általános is, de némelykor használják, pl. (így mondták): eggyen sem voltunk betegek. — Ebből az eggyen-bol úgy lett egyenes, mint magán-hói magános, egyedül-böl egyedéles CzF. ós valamint a magános melléknév meggyökerezése óta az -an ragot ismételnünk kell, ha határozóul használjuk a szót: magánosan, úgy kellett az egyenes szót is -en, vagy-í raggal ellátni: egyenest, egyenesen = egyedül. Tisztán ez az «egyedül való» jelentós van meg a NySz. következő példáiban: «3. (simplex; einfach). Mikor á kősségnec őszve kel gyűlni, egyenesen trombitalyanac: simplex tubarum clangor érit (Helt. Bibi.) Czac egyenest kűrtollyetec (Kár. Bibl).» Az átmenetet az egyedül-ből az irányjelentésre az az észjárás mutatja meg, mely épen az egyedül használatában ismétlődik, hogy t. i. az egyedül-t «csak», «csupán», «közvetlenül» jelentésben használjuk: «egyedül a városba megyek» = csak a városba, se jobbra, se balra le nem térek. Ugyanígy használjuk az egyenest szót : Mondjad neki Márton, ím ezt izenem: Kegyelmet uradtól nem vár soha Szondi, Jézussá kezében kész a kegyelem, Egyenest oda fog folyamodni. Czuezor. Tehát: egyedül oda, csak oda, vagyis: közvetlenül oda. Vagy a régiségben : Az linea alá igyenesen az többi alá írd (Helt. Aritm.) Ti rollatok szoll egyenesen (Matkó : BCsák). Afféle magva szakát joszag igyenessen az fejedelmet nézne (Ver. Verb.). —Ebből az «egyenes út», («egyenesen vivő út szél») úgy származik le, mint az «egészséges ember*-bői az «egószséges gyümölcs*. Az egyenes vonalból származik az egyenes lap, «planus, aequus» (NySz. 2. ós 4.) jelentése, de az egyenlőséget «aequalis, gleich» fogalmát jelentő egyenes-ben (NySz. 5.) a melléknevek -an, -en (fehéren szépen) ragját kell látnunk, mintha e helyett egyformán, egy módon szintén azt mondták volna egyen, s akkor ebből az egyen-es a. m. egyformán való, egyforma, pl. téged a földdel egyenessé tesznec (Zvon. Postill.). Nyel-