Nyelvtudományi Közlemények 25. kötet (1895)

Értekezések - Szilasi Móricz: Vogul szójegyzék - A–I. 19

VOGUL SZÓJEGYZÉK. 37 fen III.335. — khinneji leselkedik | auflauern KL. III.485. khinnenti id. KL. III.347. khipsáti csúszik | ausgleiten KL. 19. (pal-)khirati elszóródik | sich verstreuen AL. 78. yis fövény | sand, y.-sam 1.12. y.-námpér 11.26. fövényszem j sandkorn — y.-yumpin homokos habú III.324. 496. khisati csúszik | rutschen AL. 54. 78. yisáti szánon csúsztat | mit dem schlitten fahren III.101. 317. khitérti ráhúz (ütést) | einen schlag versetzen AL. 70. khiulenti evez | rudern KL. 45. — v. ö. kháuli. yq ki | wer khoiyéli 1. yuji khqinti: nirél oqném sám-khqintésté engem megvesszőzött | er hat mi eh mit ruthen geschlagen K. . khgipé 1. khojpén (lap-) khqistaus (pass.) bemohosodott | bemoosen P. 17. khqitél 1. yqjtél khqiti 1. yajti khqiwé (pass.): jqmp puru-khaiivés a hold fogyóban (visszamenőben) van | der mond ist im abnehmen T. 308. yoj hím | mánnehen III.470. khöj üstök | schopf KL. 5. pánk-khoj id. K. yqjin (adi.) 11.388. khajér ravasz | schlau K. 1.167. khqjárél hamisan (adv.) KL.19. ' khqjérli hamiskodik | hintergehen P. 27. — khajérli. yqji (yöji II.3.) talál, érint j treffen, berühren 1.93. ér | antreffen 11.266. yöji id. 11.62. — sawné yqjásén Ínségbe jutottál | du kamst in noth 1.138. qu yqjné qwin ja víz sebje mosta (ill. érintő) folyó 11.137. numél minné tqrém yqjné nolté fent járó isten látogató (ill. megtaláló, érintő) földfokán 11.136. yajiltali id. 11.347. yqjilali betér | einkehren 11.406. —yajtal érintetlen | unberührt ÍII.362. — D. khqji talál P. III.521. találkozik | es trifft sich T. 166. khojékhati id. P. 19. khöji érintkezik AL. 70. khoji talál K. 11.239. sgpi kh. ketté vág (ill. talál) | in zwei schneiden K. 11.237. nélél taré khojéntqu (pass.) keresztűléri öt a nyíl 11.240. ngfikhwé khöji (ö 1.) fölér | liinaufreichen 11.223. — 2) kerül I kostet T. 166. KL. 22. P. 10. — mán sdtné kh. mennyibe kerül ( auf wie viel kommt es ill. was kostet es ? KL. 22. yqjilt -ként | gleich vatém pil y. szedni való bogyóképpen II.6. ja yqjiltél folyó alakjában | in gestalt, gleich einem flusse 1.141. ti-] ta-y. így, úgy | so khqjip: ák-kh.-lou tizenegy | eilf KL. 21. khgjlqlé hajladozik | sich beugen T. 327. il-khgjlqli lehajlik T. 310. il-khgtant id. T. 310.