Nyelvtudományi Közlemények 25. kötet (1895)

Kisebb közlések - Kolozsvári káposzta 213

ÉETELMI EGYEZÉS A GÖRÖGBEN. 213 •elméje finom hajlékonyságának oly jól megfelel. Azért volt e nép művésznemzet, mert nem tűrte a formák igáját és szabadon hajlitá nyelvét a gondolat finom árnyalatainak plasztikus kifejezésére. HEGEDŰS ISTVÁN. Kolozsvári káposzta. — «A mongol császárság története* czíme alatt találjuk az Erdélyi Múzeum idei III. füzetében a többi közt a következőket, melyeket nem fölháborodással, hanem resignatióval, sőt -csöndes derültséggel illik olvasnunk: «De az ismétlés e tekintetben még mindig nem fölösleges, nem a Gulliver logadoi Akadémiája systematikusainak megtérítésére, hanem az olyanokért, a kik nálam levélben az után kérdezősködnek, mikor lesz már vége a zűrzavarnak, a melyet a magyar nemzet eredetére .aózve a nemzeti hagyományt fitymáló finnista és turcista két nyelvész párt teremtett. — Az egy jövevény érdekei miatt a magyar nyelvtanulókra erőszakolt 8 éjszaki dibdáb nyelv grammatikája nem az a magyar nyelvre nézve, a mi a goth nyelvtan a germán nyelvekre, vagy a mi az ó-szlávé a testvér szláv nyelvekre nézve. — Ha pedig az intéző körök belátni nem akarják, megérjük, hogy Csaszlauból kell importálni magyar nyelvtanárokat, a mi a kényszerű finnező czéh érdekeinek megfelelhet, de nem a magyar nemzetének. — Az ott (t. i. az Ural vidéken) lézengő turáni néptöredékek minden maczkó-legendájuk daczára is mind számra, mind nyelvre nézve a Turánság 150 milliót tevő többi ágaival szemben semmitmondók. — A kik az Ural-Altaji elnevezést divatba hozták.... nem kívánhatják, hogy a nagy Turánaágot az Ő nyomorú zacskójukba beleszorítsuk. — Az egykönyvű emberek (homines unius libri), azok t. i.' a kik a török-tatár nyelveken kívül az egész Turánságban semmit sem látnak, a Hunokat tisztán töröknek tartják és kürtölik. — W. Radloff muszka-német turcista . . . Mégis kár, hogy a kétszeresen sógor csak Finncseremiseket, Csuvas-törököket, meg szegény Tatárokat látott s hogy a Turánságot egy nyelvből ismeri! — A Nagy-Magyar alapította budapesti Akadémia pedig mégis csak érdemel valamit a nagyszerű eredményért! Hisz annak finnezoji támadták meg a nemzeti hagyományt, ők maguk sem tartván egy finn-ágú magyar nemzetet valamire képesnek. — A Hún-Moger nemzet nyugatra vonultában érintkezett és kereszteződött a már korábban nyugatra jött és sok nem turáni kereszteződés folytán mindenkép kifordult Finn-Yugra népekkel s úgy állott elé az a káros hatás, a melynek tulajdonítom ige-rendszerünk összekuszált voltát. — Én tőlem lehet akárki fin-cseremis, vagy csuvas-török-tatár a maga szakálára, de nem a magyar nemzetnek, történetének ós nyelvének rovására. A ki ezt akarja tenni, menjen és kérjen eme dibdáb népektől kenyeret! És most azon reménynyel zárom be ez ismertető bevezetést, hogy a mólyen tisztelt hallgatóságból senki sem lesz, a ki ezután ne szánakozzék azokon, a kik a magyar nemzetnek finn-yugra vagy török-tatár ágú voltát vitató ira% tokát a magyar nemzet pénzéből fizetik és kinyomatják, mert annak annyi alapja sincs, mint volna olyan vitának, hogy a gorilla majom -orangutang-e vagy csimpánz ? — BÁLINT GÁBOR ».