Nyelvtudományi Közlemények 25. kötet (1895)

Ismertetések - «A magyar határozók» (Simonyi Zsigmondtól) 200

200 R. PKIKKEL MARIÁN. (1. MUg. Szót. 210.), a melynek értelme szembeszökőleg teljes-tökéletes ellentéte a tárá-énak. Kiegyenlítésről szó sem lehet köztük, mert egészen nyilvánvaló, hogy a tárát-, tárámt-nak «lassen, gehen lassen, herablassen» a jelentése, míg a magy. teremt- «proferre, producere, procreare; hervorbringenw s azután «erschaffen» értelmű. A ((húzás» és az «eresztés» olyannyira ellentétes két fogalom, hogy semmiféle rokonság se képzelhető közöttük. Budenz a tara-, tárat-, tarémt- formákkal a magy. ered-, ereszt igealakokat köti rokonságba (MUg. Szót. 794.) még pedig egészen helyesen; mert hiszen a jelentésük teljesen egybevágó s alakbeli rokonságuk is könnyen kimutatható (az ered- eredetibb tered-alakta, megy vissza, a szókezdő t lekopását illetőleg vö. vog. tánér: magy. egér, vog. tul'é: magy. újj, vog. te-: magy. ev- [eszik], vog. ti, fi: magy. ez sat.). Látható ebből, hogy az ered- ereszt-formák épen nem mellékalakjai a terem-, teremt nek, mint Munkácsi állítja (Ethnogr. 4: 54.) s nincsen legcsekélyebb atyafiság se köztük. A tere?nt-ige tehát tisztán nyelvészeti ok miatt se köthető rokonsági kapcsolatba a tárát-, tarémt- igeformákkal. Eövidre fogva fejtegetésem eredményét, a felsoroltam mythol. és nyelvészeti erősségek alapján e szerint, azt hiszem, joggal s kereken kimondhatom, hogy a vog. tárát-, tárémt-ige nem mythikus kifejezés; de még ha az volna, se lehetne a magy. teremt szóalakot vele egyeztetni, mert az etymonjuk merőben ellentétes. E. PRIKKEL MARIÁN. A Magyar Határozók. Simonyi Zsigmondnak e részletes mondattani munkája most készült el teljesen. Most jelent meg a második kötet második fele (első fele 1892-ben). Az egész II. kötet 8-réttí 464 lapra terjed. Ebből 288 lap a névutók használatát tárgyalja (a ragoké az I. kötetben van), 40 lap a határozó igeneveket (az infinitivus határozói használatát, továbbá a -va ve, -ván vén, -vast vést és -atta ette végű igenevekét), 41 lap a határozó szókat (helyh., idó'h., állapoth., végh., módh., okh. szókat). Azután következik hat lapon egy egészen rövid (.rendszeres áttekintés*. Ez egyrészt azért van oly rövidre fogva, mert a két-kötetes munka máris igen terjedelmesre nőtt; másrészt, mert amúgy is okvetlen szükséges volt a részletes tárgymutató (18 lap) és szómutató (62 lap). Ezt a kettőt Kalmár Elek készítette el nagy gonddal és hozzáértéssel. A szómutatóban föl vannak sorolva az összes fontosabb kifejezések és szólások, melyek a munkában idézve s tárgyalva vannak. E jegyzék jó szolgálatot fog tenni mindenkinek, a ki nyelvtörténettel, synonymikával vagy stilisztikával foglalkozik.