Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)

Értekezések - Munkácsi Bernát: A vogul nyelvjárások - V. A pelimi nyelvjárás 6

• A vogul nyelvjárások szoragozása. V. A pelími vogul nyelvjárás. Valamint a közép- és alsó-lozvai, úgy csatlakoznak szorosabban egymáshoz a pelimi és kondai nyelvjárások is. Még néhány századdal ezelőtt bizonyára szakadatlan földrajzi egységet alkottak területeik, melyeknek összekötő vonalai a jelenleg is használatban levő közlekedési utak lehettek: délfelől t. i. a Konda folyamvidékéhez tartozó J e v r a (Jhur-je) és a Pelimkába (Palém) torkolló Kondinka (Khontin-ja) közti átkelő, éjszak felől pedig a felső -pelimi nagy tó (Turnén) és aSájim (IIlauMCKoe, Soajémpeul) egyházas falva közti mocsaras terület. Pelim városának 1593-ban történt alapítása után az oroszok lassanként az egész környéket magukévá tették, úgy hogy ma a vogulok vidéke összesen csak pár falura szorítkozik a Pelimka felvidékének mintegy 40 versztnyi területén, melyek névszerint a következők: Tarlépoivél (Topjia), Jáni'Var-p. IjojEbmofi ji-feci.), Pekun-p. (lj'fcryH0BT>), Rékw-p. (Sap-fe^Haa), 'Ninkét-já-p. (IüeMTajieKB), Sal'tin-p. (Cajib-THHCKaíi), Vot'ép-p. (BoTtna), Pqrté"/-p. (üopTHXiO, Massau-p. (MaccaBa), Átém-ja-p. (BepniHHCKaa). Nyelvjárásilag ezekhez sorakoznak a Pelimka és Lozva közti területen folyó és a Tavdába (Tait-Pqlm) ömlő V a g Íj a (BaraH, Völ-ja) folyó vidékének vogul falvai is, jelesen: RinUtit-p. (PHHTBI), Völ-já-p. (COTHHKH), Turalem'-poal-p. (3ao3epHoe), KcLm-p. (Kaiia), Puj-ja-p. (BycBniiHbi) és Tin-pöl (TBIHH). — Bár Reguly is, Ahlquist is keresztül utaztak e folyó vidékén (erre vévén t. i. útjokat a Tapés-ja, illetőleg éjszaki Szoszva felé), hagyományaikban kevés nyoma mutatkozik itteni tanulmányaiknak, mely Piegnly szótári jegyzeteinek pár adatában s a «P e ly m's che lieder» czím alatt található kis szöveg-