Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)

Értekezések - Szilasi Móricz: Kombinált műveltető és mozzanatos igeképzés - III. Mozzanatos képzők 409

438 SZILASI MÓKICZ. 7. §. Mozgást jelentő igék fölösleges műveltető képzővel. Fölöslegesnek kell mondanunk rajtuk a műveltető képzőt, melyet nem tudunk rajtuk megérteni máskép, mintha a r e f 1 e x i v névmást hozzájuk gondoljuk objektumnak. Ilyenek: Futtat: Ilyen legénynyel mint te vagy, nem is futtatok magam (a. a. futtatom magam magamat), csak az öcsémet küldöm AGy. I. 390. Üvöltve futtatnak a szelek. Tompái. 71. | hágtat: Négy fene bestiát felhágtattak vala RMK.II. 103. | vontat: Kis apró germekek czufollyác vala az Eliseust: hosza szegény itri kopasz, meny fel, vontas fel kopasz, liágtasfel Mel: Sám. 370. Máskor meg alapjában határozottan műveltető jelentése van az igének, de sajátságos felfogás s mondattani alakulás által átnemhatóvá válik. Ilyen pl. léptet. Ha a költő Edward királyról mondja, hogy léptet fakó lován, helyesen gondolja s gondoljuk, hogy a ló lép a király akaratából. De ha ezt teljesen így akarja vala értetni, akkor így szól: lépteti fakó lovát, v. léptet lovával. így nem beszélünk, s azért könnyen elfelejtjük a léptet műveltető jelentését. Kivált, ha még el is marad a ló, s csak egyszerűen így beszélnek : Végig léptet a városon (s utóbb gyalogos emberről is mondják). Hasonlók: Szöktet: Az Dwnában b e z e k thethe (Ének Pann. megv. 147) (vö. Turust megszöktek a gyűjtőbe: megtánczoltatták a tánczba Nyr. XXIII. 238) | nyomtat: Mikoron Új helyben lovon el-bejuta, Ujnely piaczán szépen bényomtata (Ilosv.Toldi 322). Az palota felé gyorsan nyomtatának (Istv. Volt. 230.) | rúgtat: Még se mert neki rúgtatni ArGy. II. 416 | vágtat: Az ároknak neki vágtat; de vö. vágtat a ló a pusztába. Ezek s az előbbeniek analógiája is okozhatta, hogy sok mozgást jelentő igéhez hozzáragaszkodott a műveltető képző (sok esetet a tőszó ismeretlen volta miatt se tuduak megfejteni). Elégnek tartom, ha a kezem ügyében lévő idevaló példákat egyszerűen felsorolom : Baklat, baktat, bislet: a szobából ki-bejár | czaflat a hegyre, Bársony, Pesti Hirl. 5236 sz. csosztat VIII. 426. (vö. csoszogat, csosszant), csöktet: akadozva megy, csöi'tet (zörget) : nagy zajjal egy dúlt férfi váza csörtet fel Ar. I. 418. csörtető vad (Toldi) | gesztet: üget, gyártat; nehézkesen jár VIII. 461. (Imre 128. összeveti vele gyárat ErdC. 40 LobkC. 236. alig helyesen), gyökint és csoszog, gyártat és higgadoz: sántít és hurczolja lábát, nehézkesen és ingadozva megyén VIII. 463. vö. gyökként TSz. | illant (vö. illaszt: megszalaszt, illog: szalad Kriza), iront, iromtat Mik :TörL. 163. (vö. kiiramtat: expello NySz. iramlik.)— lentet: lassan jár XV. 238. libbent: sántikál (vö. libbenni : leül, lelapul TSz), lóstat: fut XIV. 475 lóstol TSz., lüktet: fél csípőre sántái TSz. Az óra lüktet lassú perczegóssel (Ar. I. 387). Lüktet a fájdalom a fogban TSz. (vö. lükög) | osont AGy-1. 371. | úsztat, üget: Sokszor lovamon