Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)

Értekezések - Szilasi Móricz: Kombinált műveltető és mozzanatos igeképzés - III. Mozzanatos képzők 409

436 SZILASI MÓRICZ. csatét csap V. 425:) cseferít: hangosan tereferél, csettegette porczogatta a halat XVIII. 44. vö. porczogat: klappernd essen NySz. porczog: crepito, crepo uo., csicsigat: dalolva elaltat, csigát: csitit XX, 478. vö. tsi: tace NySz. | durgat: pattog XVIII. 94. | erréget az eb : der Hund murrt Com:Orb. 5. | gaggant XXII. 287 gdgint XIV. 164. | hajgat, hajahujalgát, hökköltet, höröget XV. 190, l-össint V. 222. hüttyent XIII. 526 (vö. füttyent) elhessekteti a kakast XIV. 94. vö. hesseget TSz. hojszogat, hajszogat, hujjágat, hujjogtal, hujjongat vö. hurugat, ihogat, huhugat, hurit, hurogat, hurigat XXI. 46 hühöget | jajgat | kaffogat a disznó; kdvit: ugat, keczegtet: a lovat száj csattogással hajtja, vö. keczeg : perczeg az óra, ketyeg (Kriza), kohant: fél ugató hangot ad a kutya XIV. 191. kohéngat: kohén szóval csúfolni, kuhint vö. kuhit mond : megvetoleg elhagy; kuhiba marad XIV. 424. vö. Arany, Vojt., kukorit, kurjálgat, kurjogat, kurjongat | miogat \ nódít nógat noszogat (noszogtat XIV. 524) | nyiszit a kutya (vö. nyiszorog a kenetlen ajtó XVI. 383 nyiszitel, nyiszkitel, nyüszöl Kriza) | óbégat, Őrjeget: torkaszakadtából kiabál XVII. 384. j pelypeget, petteget, pisogat, pisolgat pislogat (schnalzen) pittyenget, porczogat, püszeget, prüsszöget (prüsszögtet) | rebesget (rebeg), rippogtat: lármáz XV. 576 (vö. rippadoz: félelmesen kiabál TSz. idétlenül lármáz Kriza, ripakodik, rivaszkodik: rdrival XV. 188. — bizonyára ri- rivszármazókai) | selypeget, sziszeget, szépéget \ tüsszent, ugat, uhugat, ujjadat (ujjálgat, ujogat ÉrdyC. 497), uszgat (uszítgat) XVI. 574. uszít (huszít vö. hussen, hussa rufen Sanders ; finn : usitta-, usutta-) uvít: vonít a kutya XIV. 288 (vö. mordvM. uvan : ugat), vakkant (vö. vakog, vákog). Lappangó tárgyat tartalmaznak mégkacczint: egyet kaczag III. 229, bazsalyít: egyet mosolyodik (vö. bazsalyog: mosolyog) MTSz. kandit: kandikál XIX. 334. vö. sandít. Megherdít: fölingerel II. 39. a. m. preecipitem facit vö. herdehurdi: prseceps, ventosus. übereilt (Mik: TörL. 341. 386). Vigyitt, végy itt: társolog Nem akarok veled vigyitni (Kriza). Lehet, hogy a vigy-orog, *vigy-olog igéhez tartozik. Kevésbbé hiszem, hogy azt jelentené :Nem akarok veled összekeveredni, elegyedni. Ez esetben a lappangó objektum: magamat volna. Ide való : böffent, bőget (béget Arany). Néhány érdekes s tárgyalásunkat felvilágosító példát legyen szabad még elősorolni. Böffent a NySz-ban többször tárgyasán áll, sőt böfög is néhányszor: Káromkodó szájával azt böfögvén Gkat: Titk. 14. vö. Pós. G Bót. 3. Böffent tárgya is mindig névmás (mutató v. vonatkozó), a miből azt következtetem, hogy ezen névmások a belső objektumot helyettesítik. így mondják: azt üvölti (1. fent), rikoltja. De még inkább: nagyot likolt, sikít; sokat sopánkodik; nagyokat káromkodik; sokat veszekszik, futkároz; retteneteset kurjant stb. (Szabadságot morgott álmában is szája. Tompa 3. 89) mint mondják: sokat, nagyot, irtózatosat eszik, iszik, zabál. Ma már az ilyen tárgyeseteket adverbiumoknak tartjuk s érez-