Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)

Értekezések - Szilasi Móricz: Kombinált műveltető és mozzanatos igeképzés - III. Mozzanatos képzők 409

KOMBINÁLT MŰVELTETŐ ÉS MOZZANATOS IGEKEPZ. ÉS 425 I Továbbá banyalít: összehány-vet, férczel (Kriza 492 ; az új MTSzban hiányzik) a bonyolódik : tegit se, involvitur, immiscetur (Kreszn. • idézi Sz. D. S. I.-ból, NySz-ban nincs) párja. Egy eredetű ez a bonyolódik a MUgSzt. szerint a bogyói: einwickeln (vö. bogyolál, bogyóláz MTSz.) igével. Ebből való bonyolgat: göngyölget MTSz. bongyol, bongyolá-sz, bangyal, bangyalász stb. MTSz. Ez utóbbi alakok példák az o>a változásra. Másik változata vanyalit: egy küs vacsorát vanyalittok (Kriza 522.) Végre: férit: fértet Nyr. XIV. 164. &férkezik mellett. Érdekes szó törlejt, törlít comparo, concipio. Kétségtelenül a töröl tero, frico, tergeo ige származéka s törlődik ellenlábasa. Törlődik jelentése se applicar e, &ich anschliessen, v. ö. töröszködik: sich anschmiegen, hozzá dörgöló'dzik a. m. alkalmazkodik, simul vlkihez; hizeleg neki. Az applicare átható jelentést mutatja ugyancsak a törlejt ebben a szólásban: V g törleyte es v g zaba az ő bezedet NagyszC. 16. (v. ö. Imre 298.) Könnyű volna ebből magából átmenetileg megérteni comparo, concipio jelentését az ilyenféle kifejezésekben: Kezde édes beszédet törléteni Pont. Hist. s lehetne mondani, hogy az ilyen használatból származott az általános alkot jelentós: Ez irasocat törleytötte és zerzőtte GuaryC. 12. v. ö. beszéd-törlejtő Nagysz. DebrC. irás-törlejtő: auctorWink. Guary. NádC. vers-törlejtő Nád. DebrC. (Ny Szt.) Ezüst zekóc zérzettettek vala a pagime ntomon, ki smaragdus es perimis kőuel tőrleitétuala: smaragdino et pario stratum (jobban volna: fictum) lapide BécsiC. 48. végre törlejtet: figinentum, bild, statue BécsiC. 273. törlejtő statuarius, bildgiesser ül. fictor uo. 311. Azonban a latin fingere analógiája azt mutatja, hogy mindezen használatoknak alkot, készít az alapjelentése, (a mely ismét a ken, tapaszt, tapogat fejleménye,) s nem mint gondolni vélné az ember az alkalmazkodik, sich anschmiegen. Fingere alapjelentése (Vanicek: Etymol. Wörterb. d. lat Sr. 133. Kluge: Etym. Wörterb. d. deutsch. Spr. s. v. teig) szerint: tasten, betasten, bestreichen, verstreichen, verkitten, bewerfen — s végül bilden. Ehhez a tőhöz tartoznak: gör. •O-^ávío: betasten: izlyoc,, tolyoc,: fal (a bestreichen, verkitten jelentésből), ném. teig lat. fingere, fictor (fictor qui capillos mulierum linit et pertractat et ungit et nitidat. Isid.) aztán: Zuckerbacker, Bildhauer; fígulus, Bildner, Töpfer (v. ö.jictilis: tönern, irden); figura, efjiges stb. Látjuk tehát, hogy fingere jelentései mind a ken, tapaszt, tapogat alapból származtak, érdekes tehát azt is tudnunk, hogy a töröl rokonai közt is van egy ige, a melynek: schmieren, bestreichen a jelentése; ez a vog. sart-, sárrkat-, serkat stb. 1. MUgSzt. Tehát töröl s származékainak jelentésfej löd ése a következő: 1) ken, ebből egyrészt a) tergere, b) fricare; másrészt a) tapaszt.tapogat, (3) alkot stb. Jelentése megegyezik a fingere igéjével, a már" említetteken kívül,