Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)

Értekezések - Szilasi Móricz: Kombinált műveltető és mozzanatos igeképzés - III. Mozzanatos képzők 409

I 424 SZILASI MÓRICZ. GKat. kételenít, megkurtít, föllábasít, meglovasít, nagyotalanítni: magáról sokat állítni TSz. mátkásít, Nyr. XVI. 377. megmezgelenít: vagyonából kiforgat Nyr. XIV. 478. (vö. mezgél: motoz TSz.) megnemzesít [nádit] porhonyít, föl-szabadosít, megfélszegít: depravo homines PPBl. szellösít, szennyesít, tiszteletlenít, tudósít, zálogosít, tágzit: solvo Levt. I. 105. vendégíti száját: van mit enni XV. 519. vétkesít: Pázm. Préd. 121. Ezen jelenségnek igen egyszerű okát abban találjuk, hogy az •úl képző idővel elvesztette eredeti reflexiv jelentését, mivel egész csapat igén nem is volt más szerepe, mint az, hogy ellentétben az átható -íí-vel, átnemhatóvá alakította őket. Az olyan igék tehát, a melyek erősen reflexív értelműek valának, nem elégedvén meg az elhalványult -úl-Ysii, az elevenen érezhető reflexiv képzőket kezdték használni, a melyek ma napság rajtuk szinte kizárólagos uralomra is vergődtek; ilyenek a b pont alattiak. Könnyen érthető, hogy ezek után az -ít >-úl ellentétes s egymásnak megfelelő képzők mellett egy másik sor is, t. i. -ít >-odik, -kodik, -szik, (-ik)fészkelte be magát a nyelvtudatban, a miről tanúskodnak azon igék, melyek az a pont alatt vannak felsorolva. Ez tehát a harmadik associatio volna ebben a képzetcsoportosulásban. Ezen associatiónak köszönhetik -ít képzőjüket a következő (tehát nem mozzanatos) igei származékok: állapít, nálánál régibb állaptat BécsiC. 21. MünchC. 46. AporC. 78. s vele egy jelentésű; megjegyzendő, hogy állapik is régibb, mint állapodik, de tudvalevő, hogy az -ik is már régen reflexiv képző számba megy a nyelvtudatban (Simonyi Nyr. VII. 481.) | csikorít, Gyöngy: Char. 29. csikorod-ás. Misk. Vkert. 498 ; régi: csikorog: csikorgat \ csillámít: csillámik | csillapít | csuszamít Fal. NA. 194 csuszamik: csiszamtat Pécsv : Fel. 596 | gyarapít {gyaporít Megy: 6 Jaj. 46 vö. gyopor: / nahrhaft Sam : Agend. 47) gyarapodik : gyarapik: régibb gyár apuitat ErdyC. 357b | meg-gyarlít: gyarlósít: gyarlódik csupán Fal.-nál; a régi nyelvben ; gyatiik, gyarló | heverít: sterno. A basát a földre teríté, Kurtot egy tsapással mellé heveríté. Kónyi: H.Rom. 35. | el-kanyarít: aufero; kanyarodik, kanyarul nincs meg a NySz.-ban; Kreszn, ismeri, dieflectitur jelentésben, külömben az első most általános, vö.keremít: kanyarítNyr. XIV. 190 vö. karamitt, karamodik Kriza, karit: gördít, karul: gördül Nyr. XXII. 288. Ide való kandarít: olyat kandarítok rajtad Nyr. XIV. 95. | meg-sanyarít VirgC. JordC. sanyarkodik, sanyarodik szintén régi, de nem kevésbbó sanyarog, sanyargat vö. kisanyar: explico, extorqueo Kónyi: HBom. 47. | serit (sirit Nyr. XVI. 575) fonalat sodor: serlik a fonal, a fonal egybesodródik TSz. serzik, serfe kap, serülődik — czórna Kriza •— kétes váljon igei származék vö. seres, sérüs, sért kap (Kriza). Ide tartoznak még : Jitorít, fintorít: curvo, flecto (nasum): fitorodik, fintorog, (fintorgat) \fonalít: plecto JordC. 344. b. ErdyC. 80.: fonalodik ÉrdyC. 479. | csuporít: száját összehúzza TSz. | gabalyít Nyr. XIV. 382 (gabarít Tsz. gajabít Nyr. XVII. 525) : gabalyodik TSz. | összekuczorít: összegombolygat Nyr. XIV. 335. | menekít: órát, fésűt biztos helyre menekített Jókai Uj Földes. 36. | telepít.