Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)

Értekezések - Szilasi Móricz: Kombinált műveltető és mozzanatos igeképzés - III. Mozzanatos képzők 409

KOMBINÁLT MŰVELTETŐ ÉS MOZZANATOS IGEKEPZOK. 423 avasit, csomósít, egészít, émelyít, gazosít, meggonoszít: scandalizo (gonoszul Pázm: KT. 309. más jelentésű : erkranken; depravor értelemmel meg csak PPB; ellenben a régi nyelvben általánosan : gonoszkodik gonoszodik), hegyesít (Jiegyesedik még nincs NySz.-ban), haszontalanít, hangosít, hengerít (hemperit Nyr. XXII. 274.), hömpölyit, meg-horgít, iszonyít, izetlenít, juhászít: szelidít TSz. károsít, kerekít, keserít (mert keserül szintén átható), kétségesít: zweifelhaft machen, kezesít: sich verbürgen Petliő: Krón. 246 s nagyon érdekes, hogy a mai általános kezeskedik nincs meg a NySz.-ban ; megkőcsagosít, konkolyosít, megkovászosít, megkÖUlesít ,köcérít, közelít, megkurtábbít, megkidönít, elmátkásít (megmátkásodik), megmerevít merevenít, mérgesít, megmételyesít, nemesít, megnyalánkít'• kitzeln MA: Tan. 1286 (nyalánkodik, nyalánkozik a. m. nyalakodik, nyalakozik), nyavalít ErsC. 269 : nyavalodik, nyavaloszik Thaly: VE. 64. ocsmányít, megriihesít, savanyít, [sebhit csak: Balassa: Ének 3. Eim: Ének 172 b ; külömben sebhet, sebheszik már a legrégibb nyelvben] serényít, (vö. serdít Kriza), sürüsít, vö. sürüít, sűrít; szennyesít, temérdekít: diók machen PPB. temérdekedik Bim: Ének 92. Helt: Bibi. IV. 135b. tisztesít: honorifico ; tiszteskedik: honorificor (megtiszteletlenít) már a codex-irodalomban ; zsugoi'ít, contraho b) A következőknek azonban még megvan az -ul képzős formájuk, de rendesen s nagyobb ezámban csak a régi nyelvben, a melyet végre sok esetben teljesen, gyakran meg java részben kiszorított az említett reflexív képzők egyike. Ilyenek : betegít, betegesít, édesít, ékesít, (ékít. Tört. T2

I. 350) egyenesít, elegyít, elégít (elégül KeszthC. 298 JordC. 365.), elevenít, élesít, erősít, erőtlenít, fényesít, fejérit, fodorít, gonoszbít (gonoszbul MünchC. 123b.) gazdagít (gazdagul EhrC. 70), háborít: haburaltatói EhrC. 10. haragít: haragidvan EhrC. 15. házasít, hidegít, hiresít, hosszít (hosszúdik KeszthC. 175, hosszul JordC. 215), meghosszabbít, hüvösít (hűvösül csak: Fal. NA. 211) ifjít, igazít (igazul: iustificor, erigor jelentéseivel vö. föl-, meg igazodik), keményít, kevesebbít, kicsinyít, kisebbít, homorít, kopaszít. könnyebbít, melegít, mezitelenít, nagyít (nagyul: augeor DöbrC. 41.), nagyob'át (nagyobbul EhrC. 115) nedvesíi, pirosít (elpirosul DecsAdag 154 pirosodik ComC. 248) részegít, rozsdásít, sokasít, soványit, szagosít, szaporít, elszegényít, szélesít, szomorít (szomorid : betrübt werdon EhrC. 10. a tőszavát azonban helyesebben igének kell tartanunk vö. MUgSzt.) vastagít, világosít. c) Végül hogy teljesebb legyen a sorozat, álljanak itt azok is, a melyeknek nincs semmiféle benható formájuk: ábrázít, arányit: sejt, vél Nyr. XVII. 132.akolbólít, Nyr. XVI. 237. aprít, csintalanít : bepiszkol, Nyr. XXII. 383. csúnyit (csunyul nincs a NySz-ban), dögösít, egyénít, egyenlít, félegít: deintegro PPB1. béfelhitteni, befellegzeni TSz. legorombitották a leánt Nyr. II. 42. hamarít: siettet TSz. helybesít: helyesel Nyr. XIX. 478. helyesíteni magát Nyr. XIV. 287. hibásít Nyr. XIII. 524. himesít, hasznosít, gyámolít, ismétlenít: itero