Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)

Ismertetések - Simonyi Zsigmond: Az idegen szók ellen. (Franke: Reinheit und Reichtum der d. Schriftsprache, gefördert durch die Mundarten. – Dunger: Wörterbuch von Verdeutschungen entbehrlicher Fremdwörter) 355

AZ IDEGEN SZÓK ELLEN. 357 egere. — «Dem Landmann ist viel daran gelegen, das Нед herein zu bekommen, ohne dass es durch einen Eegenguss nass wird. Daraus erklärt es sich, dass man in den beiden Meissner, der Leipz. u. der erzgeb. Mundart sein Heu herein haben sagt für: soviel Geld verdient haben, dass man von dessen Zinsen leben kann.» Vö. m. jő rendben van a szénája. A másik munka szerzője, DuDger, összegyűjtött majdnem 104 lapra terjedő járatos idegen szót a helyettük használható s részben már használt német szókkal együtt. Jó részüket a birodalmi törvényekből s a póstaigazgatás újításaiból vette. Igen sok olyast találunk nála, a mit hasonló magyar szótárban ép úgy lehetne fölvenni. Pl. «Abdicieren = (Amt, Eegierung) niederlegen, abdanken, verzichten, entsagen»: Abdikál = lemond, leköszön, (hivatalt, méltóságot) letesz. — «Vehement = heftig, feurig, leidenschaftlich, stürmisch, ungestüm» : Vehemens (újságainkban most nagyon kísért) = heves, tüzes, szenvedélyes, viharos, féktelen. — «Geometrie — Baumlehre, Eaumgrössenlehre.» Ezt a Raumlehre szót igen alkalmasan utánozhatni tertan-n&l s ez talán kiszoríthatná a mi hibás mértanunkat. A tulajdonképi szótáron kívül D. könyve igen tartalmas bevezetést foglal magában: Fremdwörter und Sprachreinigung. Ennek 1. szakasza a Fremdwort és Lehnwort közti különbséget fejtegeti: az előbbit még idegennek érezzük, a másik a honi nyelvhez alkalmazkodott, meghonosult szó. Az utóbbiak teljesen áthasonulnak az eredeti szókincshez, pl. egészen németesen hangzik ez a mondat: «Der Droschken-Kutscher hat auf der Strasse sein mattes Pferd mit dem Peitschen-Stiel über den Kopf geschlagen», pedig Droschke és Peitsche szláv, Strasse, Pferd, Stiel, Kopf középlatin, Kutscher magyar, matt arab eredetű szó. — Érinti itt a népetymologia nagy szerepét. A 2. szakaszban előadja röviden, mikor, miért és hogyan hatoltak franczia, latin s másnyelvű szók a németbe. A franczia kifejezések használata pl. már a minnesängerek korában (12. 13. sz.) nagyon divatos volt. Aztán kivált a 30-óves háború óta özönlöttek be ismét nagy számmal, s ez a második csapat már ránk nézve is érdekes, mert nagy része Németországon át mi hozzánk is beköltözött. Logau azt mondja : Älamode-~K\eiäer, Alamode-Smnen, Wie sich's wandelt aussen, wandelt sich's auch innen. Ер így csipkedték minálunk is a 18. sz.-ban az ala-módis és náj-módi ruhákat és szokásokat (vö. e szókat a NySz-ban). A német úri osztály annyira elfrancziásodott, hogy saját honi nyelvét valósággal megvetette. «Deutsche Kinder», így panaszkodik Stolberg gr. «wurden gewöhnt, die