Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)

Ismertetések - Simonyi Zsigmond: Az idegen szók ellen. (Franke: Reinheit und Reichtum der d. Schriftsprache, gefördert durch die Mundarten. – Dunger: Wörterbuch von Verdeutschungen entbehrlicher Fremdwörter) 355

358 SIMONYI ZSIGMOND. hohe edle Muttersprache als Gesindesprache anzusehen, da es Hausgesetz war, bei der Tafel französisch zu sprechen, da jeder kindliche Wunsch den Eltern in franz. Sprache vorgelegt werden musste.» Tudjuk» hogy nálunk is így volt, és szakasztott ilyen panaszokat olvashatunk a mi íróinknál is. — Az urakat persze utánozták a polgárok s a nép, s a német népnyelvben sok olyan franczia szó dívik, melyen a művelt beszéd megint túladott: Plaisir, dischkurieren, expre, kapabei stb. (vö. a magyar népnyelvben diskurál, kurázsi stb., továbbá bondsúr s más efféle ruhaneveket). — A latinnal való nyelvkeverés szintén olyan általános volt, kivált a hivatalos stílusban, mint minálunk. A szerző 17. 18. századbeli forrásokból ilyeneket idéz: Man solle «ein iudicium mixtum constituiren, ausserdem aber ratione aller übrigen Delinquenten allein und immediate judiciren . .» stb. stb. Ezt is utánozták a műveletlenek, s a népnyelvben maiglan sok nyoma maradt: «Da spricht man noch von tribulieren und torwieren (tribulare, torquere), eine Sache versteht sich perschee (per se, vö. m. persze), die Kinder bekommen ihr Deputat Prügel, die Eiter heisst nach der alten Ansicht von der matéria peccans Materie» (magyarul is р. Yeszprómben matérja) stb. A 3. szakasz czíme: Jetziger Stand des Fremdwörterunwesens. Zahl der Fremdwörter. Proben von Sprachmengerei. («Th. Heinze schildert in seinem Büchlein über Die Fremdwörter im Deutschen höchst ergötzlich das Leben eines Junggesellen (garcon) in lauter Fremdwörtern. « így irta meg a mi Tóth Bélánk egy magyar ember életét csupa -li végű német szóval.) 4. szakasz: «Fremdwörter zu vermeiden aus Bücksicht auf die Würde und Schönheit der Sprache, auf Deutlichkeit und Sprachrichtigkeit der Darstellung.» A szerző idéz itt egy régi franczia nyilatkozatot a francziás németségről: «A voir cetté prodigieuse quantité de termes, d'expressions, de bouts de phrase, empruntés de la langne francoise, pour s'énoncer sur les choses les plus communes et les plus indispensables de la vie, qui ne prendroit les Allemands pour un peuple de l'Amórique, qui manquant des idées les plus simples, les auroit recues des Francois depuis quelques années avec les termes convenables ?» — Azokról az idegen szókról, melyek a szabatosságot előmozdítják, elnézőbben ítél a szerző, de jól mondja, hogy sokszor épen a szabatosságnak ártanak ezek a jövevények. «Was ist ein Carton? Entweder ein Pappdeckel oder eine Pappschachtel oder ein leichter Bucheinband oder ein umgedrucktes Blatt oder der Entwurf zu einem grössern Gemälde [a magyarban még hozzájárulna a szövet neve, a német kattun-bó\ lett karton]. Regal kann sein ein Bücherbrett oder das Hoheitsrecht eines Fürsten oder ein Stimmenzug in der Orgel oder eine feine Art Papier...