Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)

Kisebb közlések - Budenz József: A finn tanulmányok fontosságáról 343

NÉMET KÖLCSÖNSZÓK. 343 zsúp. Ófn. scoub. scoup, kfn. scoup, Strohbund, Schilfbund zu IHütten, zum Decken von Háusern, zum Feuern, als FackeL Stroh•wisch als Zeichen (des Weinschanks u. a.). Dr. BOROVSZKY SAMU. A finn tanulmányok fontosságáról.") A finn nyelv és irodalom mint «részletszak . . . egy egyetemünkön máris képviselt nagyobb terjedelmű nyelvészeti szakban, úgymint az [urál-]altaji nyelvcsaláddal foglalkozó különnyomozó és hasonlító nyelvészet körében annyira fontos, hogy annak tüzetesb külön mívelése az egészre nézve csak üdvös hatással lehet, s így tudományos tekintetben fölötte kívánatos. Az [urál-]altaji nyelvcsaládban, a melynek mindenoldalú tanulmányozása magának a magyar nyelvészetnek érdekénél fogva tartozó kötelességünk, főleg válto-zatos fejlődésénél fogva nyelvészetileg legérdekesebb ág az ugor nyelvek csoportja, s ennek tanulmánya közvetetlen fontossággal bír a magyar nyelv eredetének és fejlődésének kinyomozására nézve ... Az ugor nyelvág tanulmányában pedig mindig első alapvetés fog maradni a finn nyelv és dialektusainak tanulmánya, tekintve nem csak e nyelvnek alaki előnyeit a többi fölött, hanem jelesen azon körülményt is, hogy a finn nyelvnek — ugyancsak a finn népnek tudományos közvetítésén át, meg egy meglehetős irodalom útján — sokkal tökéletesebb ismeretéhez fórhetünk, mint bármely más e csoportbeli nyelvnek. Ennélfogva a finn nyelv —• nem is mint a nyelvhasonlítás kiváló objectuma, hanem csak magában véve — a kezdő magyar nyelvésznek igen alkalmas gyakorlattárgyul szolgál a nyelvészi képesség fejlesztésére, — a mely szempontból is az újabb tanárvizsgálati szabályzat a magyar nyelvészet jelöltjeitől megkívánja a finn nyelvnek bizonyos fokú ismeretét. Másrészről azonban a finn nyelv mint irodalmi nyelv és maga a finn irodalom a magyar nyelv és irodalom szempontjából is sok érdekes tanulmányra szolgáltat anyagot. A magyaron kívül valamennyi altáji népek közül csak a finn nép az, mely az •európai kultúrán belül állva tudományt és művészetet mivel s nemzeti nyelven való irodalmat szerez. Ennek nyelvében szemléljük az európai kultúrnyelvekkel való megmérkőzést és küzdelmet, csak úgy mint a magyar irodalmi nyelvben, a minek hasonlító megfigyelése sokféle tanul' ságot is nyújt. E mellett tudva van, hogy a finneknek van nagybecsű népköltészetük is, mely az irodalmi tanulmányt, magyar részről is, méltán fölkeltheti. — S végre még megemlíthetjük, hogy az újabb finn irodalomban élénk figyelem mutatkozik a magyar irodalom iránt, s hogy egyik szakját, a nyelvtudományit, tartalmánál fogva sem hagyhatja a magyar nyelvész figyelmen kívül.» BTJDENZ JÓZSEF. *) Érdekesnek tartjuk közölni ezt a fejtegetést, mely Budenz Józsefnek egy egyetemi véleményes jelentésében fordult elő a nyolczvanas évek elején, mikor Szinnyei Józsefet képesítették a finn nyelv és irodalom előadására. Elmemozdító tartalmán kívül e fejtegetést az is érdekessé teszi, hogy világosan mutatja, milyen széles látóköre s milyen mély fölfogása volt boldogult mesterünknek. A szerk, |