Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)

Kisebb közlések - Simonyi Zsigmond: Böszörmények 333

TAVDAI VOGUL NYELVJÁRÁS. 333 ban szótagzárás esetén is, pl. khuns- hugyozni, prses. khunsantem: praet. khunssém \ kons- kérni, fut. kémem: praet. kenssém \ dúshabere, fut. ánsi: praet. ánsasém \jönt- varrni, fut. jöntém: praet. jentsém. Ez a hangsajátság alighanem csak ujabbkori, azaz a teljes alakok analógiái hatásának eredménye; erre vall t. i. az a körülmény, hogy képzésekben, tehát megmerevült alakokban többször találkozunk a szóban forgó tőgyöngülés jelenségeivel, pl. sánghqnt rugdos : sá/khatql rugdalózik | khunsqnt hugyozik: khos-vií húgy | vontem rovásjegyet metszek: votmét rovásjegy. Az alsó tavdaiban meg is van nyoma e gyöngülésnek: gntén! ülj le (CH^HCB)! de: jiw gttgn fát ültetni. MUNKÁCSI BERNÁT. Böszörmények. Bajdu-Böszörmény és Bereg-Böszörmény mellett egy 1800-i oklevélben Bezermen-teluk is előfordul, vagyis Beszerménytelök. A kazáni tatárok a muzulmánt busunnan-naik ejtik, a csagatajok pedig musurman-nak. Ezekből a körülményekből tudósaink azt következtették, hogy böszörményeknek hittak az Árpád-házi királyok korában keköltözött izmaelitákat (1. Eéthy : Az oláh ny. és nemz. megalakulása 167. így már Jerney is). S most a böszörmény csakugyan előkerült mint népnév a nem rég fölfödözött két latin-magyar szójegyzékben : a Schlágliben 545. buzermen Ismaeliticus, s a Beszterczeiben 82. bezermen orzaga Ismaelita. De előkerül egy pár más forrásban is, melyek kevésbbé ismeretesek, így az előbbiekkel egyidejű (1420-i), de máskülönben sajnos velük nem egyező pozsonyi latin-német szójegyzékben 2509. «Saducei bessir menge». S még érdekesebb, a mit a szójegyzék kiadója, Schröer, említ (a pozs. reálist 1759-i értesítőjében 62,): «Dies ist dasselbe wort und vieüeicht die richtige lesart [?] für das von Pfeiffer in Frommanns zeitschrift Die deutschen Mundarten II. 308 angeführte altkölnische: Bessermeine m. nom. pr. machinet dar de bessermeinen an gelovent [glauben], de Bessermeine gelovent noch an in . . . Bessermenge wáre etwa die gemeinde derjenigen, die sich für besser haltén ? Möglich, dass es nur eine umdeutschung eines fremden namens ist. Böszörmény, name der hauptstadt der hajdukenstádte, soll auch ein stammname sein.» Világos, hogy Bessermeine, Bessermenge evvel a böszörménynyel azonos ; machinet a Schröer idézetében nyilván Mahomet, «kiben a böszörmények hisznek*. SIMONYI ZSIGMOND.