Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)

Értekezések - Munkácsi Bernát: A vogul nyelvjárások - VI. A tavdai nyelvjárás - 306

TAVDAI VOGUL NYELVJÁRÁS. 327 mral- aratni.: urqlleu, fut. 3. sz. uraié, khöjlql hajladozik : khojlqlqleu, fut. 3. sz. khojlqlé \ tat- hozni: fut. 3. sz. taté, jam- járni: iámé ; nqt- segíteni: nqté, khqt- szakítani: khqté, tqrkh- reszketni: •tq,rkhé, mai- múlni: maié; khöl- hálni: khölé; suns- nézni: sunsé, Jiit- vásárolni: jüté \\ jánkh- játszani: jánkhé (mert eredetileg mélyhangú; v. ö. éjsz. vog. jony,- magy. játsz-) | kh&ngh- hágni: kh&nghé (v. ö. éjsz. vog. yány-, magy. hág-) \ sángh- rúgni: sanghé (v. ö. éjsz. vog. sánkw). — A mini, miniu, minin mintájához alkalmazkodnak viszont a magashangú, vagy eredetileg magashangú tövek s a mélyhanguak közül olyanok, melyeknek tövégi mássalhangzója J, illetőleg jésült egyéb mássalhangzó. Példák: sujál- szeretni: praes. plur. 1. sz. sujáleliu (v. ö. tat. söj- szeretni), il- járni: iliu, Iáé- lesni: lásiu, süt- igézni: satiu, cent- csörögtetni: centiu \ lukmozogni, luyt- mozgatni.: lukiu, luytiu (v. ö. lozvai vog. láhv-, lákwt-) | taj- hótalpon járni: tajiu, no/-nyúzni: nöjiu, töj- havazni: fut. -sing. 3. sz. töji, uj- úszni: uji, kuj- nyomozni: kuji '(v. ö. lozv. vog. kwáj-) \ khun- hunyni: khuni, khul- hagyni: .khuli | khajt- futni: khajti, khajtiu,ajt- ejteni: ajti, ajtiu. Eitkán tapasztalunk másnemű töveknél is hasonló futurum képzést, mint: suyl- köhögni: suyli, suyliu (v. ö. praes. sing. 3. sz. suylánt), khalvájni: khali,Jchaliu (v. ö. praes. khalánt), khans- írni: khqnsi, khanéiu (praes. khqnsant). A bevégzett cselekvés alaki jelzésénél eltéréseket tapasztalunk a képző kötőhangzóját illetőleg, mely legtöbbször hiányzik (még mássalhangzó-csoportulat esetén is, pl. khqns- írni: .khqnssém, khqnss; suns- nézni: sunss, voyi- vetni, dobni: voyísém; v. ö. tqrkhqnt reszket: praet. tqréys, jankhant játszik: jánékhsém, polyant köp.: poléysém), de nem ritkán hangsúlyos a, a, hangzó alakjában jelentkezik, mint az örásém példán kívül még a következőkben: utt- ültetni: praet. uttásém, tat- hozni: tatásém, jamjárni: jamáüém"] khul! elhagyni: khvl'ds, töj- havazni: tojás, tül'TDehozni: tülás, khöl- hálni: khölás, mql- múlni: mqlds, tql- olvadni: tqlás, scingh- rúgni: sanghás, khqnt- szülni: khqntás. V. ö. suyliöhögni: suylisém. A fölszólító mód második személyű alakjai egytagú töveknél a hangsúly tekintetében is külömböznek az egyes és töbíbes számban, pl. ál- ölni: imp. sing, álén, plur ált ni, rüt- vetni: irutén, rüti'n !, >khq>rt- szántani, húzni: khdrtén, khqrttn ; de uraién arass ! urálin arassatok! A j- végű töveknél minthogy a végzet magánhangzójának hosszúsága nem mindig határozott, a hangsúly -külömbség határozza meg az egyes, vagy többes számot, pl. já'jin gyér! jáji'n, jájínjertek! má'jinadj, májín, májín adjatok, áj- inni: >ajin, áji'n! A fölszólító mód alakjai függő mondatokban is szerepelnek, ttehát esetleg coindunctiviue értékűek is, pl. ám piHántem, mitar