Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)

Értekezések - Munkácsi Bernát: A vogul nyelvjárások - VI. A tavdai nyelvjárás - 306

TAVDAI VOGUL NYELVJÁEÁS. 321 '(mindenem elvette; оголълъ меня); ν. ö. tqs, tatár taz «tar, kopasz» | miúun tűién qsém kész vagyok menni (я готовъ идти); ν. ö. tűi kész | ütésén jütsém olcsón vásároltam (дешево куиилъ); ν. ö. ut'és, tatár ucuz olcsó | έψέχέη méstü ingyen adta (даромъ далъ); 1. föntebb : catéyél id. | cölne ujusém megőszültem (őszen lettem láthatóvá; ПОСЬДБЛЪ). ν. ö. col ősz | sqw-inéén alqntén? v. squnű, pisén khaitutlén?, AT. sqlén, pisén qlqnten? egészségesen vagy-e? (köszöntés találkozáskor; живой, здоровой живешь-ли? здравствуй!). V. ö. tatár sau, éjsz. vog. pus egészséges, ép. és votj. $ec-na-a? köszöntés találkozáskor, tkp. «jól vagy-e?» — Ugyanily kifejezések főnévi tövekből: arulayén nagyon, szerfölött, pl. aridqyén süjűléytlet nagyon szeretik egymást (шибко любятся) I taut arulci/én täjänt a tűz nagyon ég (огонъ шибко горитъ) I cirémlqyén id., pl. khaléy arémlqyén kan a nép szerfölött sok (страсть много) j γψ/mérén khuji mámorosan fekszik (съ похмелья спитъ); ν. ö. pqr/mér, tatár-arab maymür mámor. 4) •%, pl. löli ql hószámban van (tdk. csúnyán van ; на py-башнЪ); v. ö. éjsz. vog. lut csúnya, rút. — Az egyéb nyelvjárások -äi,' -éi, módhatárzó ragjának megfelelöleg itt is tapasztalunk •u, -éu végzetet egyes ide tartozó szókon, pl. pen-pérú päts fejével leesett (низничкомъ упалъ), AT. ρβη-pérou öné fejét lehorgasztva űl \jéréu khqrqtal kanosaiul néz (косо смотритъ), tqyl'qtém jérén műsim űnsil sapkáját félre csapva viseli (шапку на боку иоснтъ), jeni pűtitstém susmé, a khqjwés hibásan (félre) czóloztam a jávort, nem találtam (мимо стрълиъ звЬря, не попалъ) в jelzőileg is, pl. teu ämän jérén sernél khqrqtal Ő engem kancsal szemmel néz (косо на меня смотритъ); ν. ö. éjsz. vog. jer «oldal», jéri oldalvást | am täwime űlú aléstém mqytoyél én majdnem hogy megöltem őt a fegyverrel (я его чуть съ ружья не убилъ) | И Ши löúcqnt majdnem hogy elordítja magát (чуть не воетъ; ν. ö. éjsz. vog. äläV majdnem) | surú Taut-pqyén joytst nagy nehezen (на сило) elérkeztek a Tavdához | man uru mi szerintünk, a mi módunk szerint (но нашему); ν. ö. ur mód, szokás. 5) -t, pl. itmäy närt ql a kenyér nyers (tdk. nyersen, sületlenül van; v. ö. úar itműy nyers kenyér) | neu arút ver-khqr qsén te nagyon fiatal vagy (шибко молодой) ; ν. ö. éjsz, vog. aryén nagyon, szerfölött. Főnévi tőből alkotott hasonló határzók: léit tártén bocsáss el elevenen (пусти насъ живыхъ); ν. ö. léi lélek j uy-pelt ja-nelejilém egy falattal (однимъ глоткомъ) lenyelem; ν. -ö. éjsz. vog. pul falat. III. Módhatárzó névutók: khaitél -ként,-kóppen, módjára, pl. jétpewi jänu jäwi-pou-khaitél misakiüén ilkälel a középső fia a nagyobbik testvér módjára a leányokhoz jár | nmét khöm khaitél qlqntet úgy élnek mint nő és férj. NYEI/VTUD. KÖZLEMÉNYEK. XXIV. 21