Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)

Értekezések - Munkácsi Bernát: A vogul nyelvjárások - VI. A tavdai nyelvjárás - 306

322 MUNKÁCSI BEKNÁT. isäp helyett, gyanánt, vlminek számába {= tatár-arab ésabszám), pl. khqléy tuwimi kitäntilän täney näjäru-isäp a nép őt tiszteli királya gyanánt (его почитаютъ ВМЕСТО царя)ti к és (tatár tigéz egyenes, sik): misäy-pü-tikes joyts egyenesen a macska fiúra v. fra felé jött (прямо на кота выъхалъ) [> tü-tikésijant egyenesen ő reá jön. Használatos önállóan ÍB, pl. ti khqjin tikés am khulemén ide térjetek be egyenesen az én házamba ! IV. Különös módhatárzó szók: рёу nagyon, szerfölött, erősen (tat. bek), pl. vqt péy sukhqnt a szél erősen sivít (шибко тумитъ), lu pey khajtant a ló erősen fut (быстро бъжитъ) pey ajusém mélyen elaludtam (крвпко уснулъ) kasi ρέχ ikém nagyon kedvetlen (шибко жалко) | saptél mód nélkül, szerfölött (a tat. ésab a vog. -tol fosztó képzővel), pl. fsäptäl kan khqléy szerfölött sok nép, saptél pan-khqr nagyon részeg | nqi (AT.) igen, nagyon,, pl. nqi islätäl nagyon dolgozik (шибко робитъ) | kert igazán, pontosan pl. kert täy varén! pontosan így tégy (точно такъ дт.лай) ! | tus egyenesen; jól, biztosan, pl. tus jamén ! egyenesen menj (прямоиди)! I nounmi tus näjären tqtilém téged egyenesen a királyhoz (прямо къ царью) viszlek; tus khaúsantlem jól v. biztosan tudom (хорошо знаю): ν. ö. tat, töz egyenes; igaz, becsületes | niss csak amúgy, tétlenül, hiába, haszon nélkül, pl. niss öné csak úgy (tétlenül) ül (такъ просто сидитъ). Jelzőileg is szerepel mint egyéb nyelvjárásokban, pl. niss pum közönséges, értéktelen fű (простая трава) I qrqm hiába, haszontalanul (tatár-arab äräm «haszontalanság, semmiség»), pl. qrqm minenten hiába mész (напрасно идешь), aram noutänt hiába fárad (напрасно безпокоится) | rőtem sorban, rendben (or. рядомъ), pl. rätem toúset sorban állanak (рядомъ стоять) I tuyéq hasonlóképpen, szintén (or. также), pl. tuysq misakittén ilkälei hasonlóképpen a leányokhoz megy. A pelimi nyelvjárásban gyakori pél-, éjsz. vog. pul-, kondai pgli igekötő megfelelője mutatkozik-e példában: úeul pulin punsqs a hús széjjelfőtt ((мясо разварилось). V. Atagadó igének alakja a tavdai nyelvjárásban : a, pl.. neunmi il a tartilém téged el nem bocsátlak | qyjq a änsem pénzem· nincsen. — Az állítmányi alak: lkém «nincsen», vagy ak, nyomatékosítva : aki. Példák: tui äy-khqn ikém ott senki sincsen (никого нъту) I a-när ak semmi sincs (ничего н-Ьту); teujant, intem ak ? jön-e ő, vagy pedig nem? ak, ajant nem, nem jön [ tit'i khunäl kiiäntiu? (ezt hogy hívják ?): khansantné nél (írótok); .. aki! ej nem (t. inem úgy hívják)! — Prseteritumi szerkezet: ikém als, pl. tui ay-khqn ikém qls ott senki sem volt (никого тутъ не было). Többes ι ikéminét, pl. tlni-khqrqn ikéminét enni valójuk nincs, ikéminét khul-kert nincsenek a házban. A «sem — sem» kifejezése: Μ— ni, pl. tüu-peltit ni nitiP