Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)

Értekezések - Munkácsi Bernát: A vogul nyelvjárások - VI. A tavdai nyelvjárás - 306

TAVDAI VOGUL NYELVJÁRÁS. 317 ti khörnql mostantól, ezen időtől fogva | iúéy-khörmés alantét mostanáig (a mostani korig) élnek (теперь да живутъ) [| seu, сои »idő»: ti-seut ekkor, tu-sout akkor (въ то время), tut seut ugyanakkor, ti-éeu-khalt ekközben (AT.), uy-mét-c&ut egyszer csak (разъ), sem répcasne squt egy szemhunyorítás ideje alatt (пока съ глазомъ мигнуть) || pqr «idő, kor» (éjsz. vog. pora): ti-pqr squ län kals ez idén sok bogyó nőtt (нонче много ягоды родилось) | uy-pqrt ju-vojlqts egyszer csak haza felé kezdett gondolni (въ одно время домой думать сталь) | ar-poru voyyqtal mindig verekedik (всегда, кажное время дерется) || pas «idő» : uy-pqst vewi il-kku-Iqs egyszer csak (egy időben, въ одно время) elfogyott az ereje j lat : khqtél-latél jänumäl napról napra (по дняхъ) növekedik, jamp-lcitél hónaponként, hónapról hónapra (по месяцу) | khqtél «nap» : khqtél lihanantal nappal függ | ta-khqtél, FT. ta-khqtél ma (сегодня), mölayat-khatél, AT. mqlakhat tegnap (вчера) | mqt khqtél holnap után (послт, завтра), khőrmét khqtélén harmadnapon, cir khqtél minden nap \\jet ш-délben (въ полдень) || jitu, AT. гЫ «este» (вечерь); pl. jitu süs este lett): itun v. ltutin este, esti időben (вечеромъ) \\ji, AT. г «éj» (ночь): éjjel Ité (ночью); tijtt titkhvjem ez éjjel itt hálok| mät те másik éjjel (на другую ночь), khörmét Ine teu pqsé joyts harmad éjjel az ő ideje jött el | ji-jét, l-jét éjfél, éjfélkor | molay-ai, AT. mqlq-ii tegnap (tkp. múlt éjjel) | n-khqtel éjjel nappal (день и ночь; pl. Hantel utazik) [| khul, AT. khgl «reggel» (pl. khol-pos regg-hajnal): ti khul (pl. pallés) ma reggel (fagyott), AT. khultq reggel (утромъ) | khuléí, AT. kholait v. kholaitqtén holnap (завтра) || sat «hét» : am sät qlantem tii én egy hétig élek itt (я же-Д'Блю живу здъсь) || tgj-pofi «tavasz» (весна): tgj-penél tavaszszal (весною) I tgj-tarém «nyár« (лъто) : tgjú nyáron (лт/гомъ) | tukés «ősz» (осень): tuysú őszszel (осенью) | tél «tél» (зима): telté télen (зимою), telne tästkits a télire fölszerelte magát (на зиму припасался). III. Különös időhatározó szók: in most, pl. in västém, il paterméts most láttam, eltűnt (теперь я его видалъ, "magas» értelemben: Ky közzoletek áthat eg senghet hw koros voltához! quis vestrum potest a^jicere ad staturam suam cubitum unum ? — Megjegyzendő, hogy — mint erre Vámbéri már régóta utalt — a keleti törökben is van kur «idő, alkalom» (время, случай, pl. tört kur négy alkalommal, въ четырехъ случаяхъ); kurun «koron, időben» (вовремя; Budag. II. 73.), melynek összefüggését az ugor alakokkal talán ősrokonsági viszonynak foghatjuk fel. Szakasztott ilyen eset a magy. sok, cser. suko «multus», vog, sqy «omnis» s más részről a török сок «multus» összefüggósi viszonya