Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)

Értekezések - Munkácsi Bernát: A vogul nyelvjárások - VI. A tavdai nyelvjárás - 306

3 1 6 MUNKÁCSI BERNÁT. palu-peratw/ts a rügy kifakadt (мочка развернулась въ листъ) |f ja tiipal-panmésa. folyó itt kiszélesedett (широкой сделалась) \pitém kartopmé pal-usitlem a főtt burgonyát széttaposom (варенную картоФку раздавлю ногой) I tqid pal-khartilém a bőrt szétfeszítem (роспялу кожу) II khap pal-lqytalus a ladik széthasadt (искололась) ti part päl-lqnmqts ez a deszka szétrepedt (раскололась) | jiw palkhcislés a fa megrepedt | tau pal-khasmaté az ág leszakadt (сукъ разорвется отъ дерева) | рШ-malémtilém, pal-khqtélém szétszakítom (разорву) II särkä esim uinél pal-lqtuls a csésze megrepedt a forró víztől (чарка отъ горячей воды раскололась). — Mint névutós összetétel utórésze szerepel az itt tárgyalt pal ezekben: ili•pal előfél, juni-p. utófél, jeli-p. felső, kuni-p. külső, poj-p. hegytáj (1. föntebb). Az egyéb nyelvjárásokban névutói szerepű khqngha «át, keresztül» szónak igekötői használatát tapasztaljuk e példában : am htm neu lunmé khangha-kalstil ν. mqlqstü az én lovam a te lovadat túlhaladta, megelőzte (опередилъ твою лошадь). Ъ) Időhatározók. I. Névmási alapszavuak: ti most, erre, ím ezennel, pl. tuti ü lant most amaz szól || tűi, tol aztán, pl. khqrqulqtql mars, tül miúant misakiítén kevés ideig őrködik, aztán megy a leányokhoz || khón mikor? pl. khöntü jü mikor jön ő? (когда придетъ онъ ?) Ι αχ-khön semmikor, soha || mqnt előbb, régebben, pl. mqnt üt als, in ikém előbb itt volt, most nincs itt (прежде ЗДЕСЬ былъ, сейчасъ его нвтъ) || mqlakhai tegnap (вчера), mala itia. (1. alább). Ε csoportba valóknak látszanak a következők is: tqmén «mai» t. Uu mai este (сегодняшнш вечеръ), t. khulät' mai reggel, t. khqtél mai napon (сегоднятшй день) | taltaj tavaly nyáron, pl. tultaj tit' als tavaly nyáron (прошлое ЛТ,ТО) itt volt; v. ö. toj «nyár» II. Időt jelentő szók alkalmazásai: khör (AT.) «kor, idő»*): *) Ez tehát a magy. kor szoros megfelelője, mely azonban nem zárja ki a Budenz féle magyarázat helyességét, vagyis az idézet szónak a finn korkea «magas», cser. kuruk, zürj. kir, votj. gure$ «hegy» stb. szókkal való rokonságát. Erre utalnak t. i. az akkora, mekkora, jókora nemcsak idő-, hanem «térbeli nagyságot» jelző kifejezéseken kívül a korács szó, melynek «magnitúdó» jelentésére a NytörtSzót. több példát idéz (mint: a gulo nagyságára nézve eb-korátsu stb.; v. ö. ezekhez Miskolczi Gáspár könyvéből: a pontynak «nagy öreggaras-korátsú hajavagyon». Hermann О. Halászat könyve 805. 1.). Sőt a Jordánszky codexből vett egyik idézet szerint a koros is használatos volt