Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)

Értekezések - Munkácsi Bernát: A vogul nyelvjárások - VI. A tavdai nyelvjárás - 306

TAVDAI VOGUL NYELVJÁRÁS. 315 lét «szemben, átellenben» (kond. vog. IqXt), pl. vat -tét szemben a széllel j й-lét tuwqntem a vízfolyás ellenében evezek (npoтивъ воды гребусь) | khurti sairémql khatél-lét a gyolcs fehéredik a napon (nappal szemben; холстъ на солнце побить·етъ). — Igekötői alkalmazására példák: ämän l'ét-pats velem szemben találkozott (мне встречу попалъ) | awén tét-kalus a leány vele szembe jött | teu jortíé l'ét-khaikhatsém vele szembe találkoztam (съ нимъ встретился). V. ö. l'ét-pis khqrqtlét egymással szemben néznek (глядятъ другъ на дружка) | lét-pis alkitlét egymás közt veszekednek (ругаются). lé χ «körül» (személyragokkal: Uykém, lé/ki stb") pl. putäm-léykém täulälel a vadrécze körülöttem (округъ меня) röpül | pgul-léy miúant a falu körül megy (по деревне ходить) j| sqtérq, sqlkovoi-léy il- pértstan körülbelől ezer rubelért adta el. — Igekötői hasznátának példái: léy-khqrqtlet körűinéznek (кругомъ смотрятъ) | pgulmé léy-janqstém a falut körüljártam (кругомъ обошелъ) [ khumlqy iéy-pérkéts ticka-asén a komló a rúdra tekerőzött körűi (обвился округъ тишины) I sgpém khqrkhaul léy-juntus ingem körül lett varrva szegélylyel (кругомъ обшита рубцомъ). jort «társ» : jortél, AT.jitél -vei (személyragosan: jgrtlém, jgrtlé és jitélem, jitéli), pl. nqlu-jgrtél vqyyqtén! verekedjél a kígyóval! 1 voun atcimét-jitél khqntlaytgn miúiu-t'e/ menjünk ugyan hadakozni az erős emberekkel! | mämäm-jitel jiivä anyámmal jövünk. — Igekötői alakja :jit, it, ií (kond. vog. jqt), pl. gu-püm it-älmäntem gyermekem magammal hordom (собою тащу) [ tetätim jit-ustil atyját magával vitte (társul; собою взялъ въ товарищъ) | sojnq it-khqrttus magával czipelte az erdőbe (ея въ лт.съ собою тащилъ). kjitél összetételes alakja: üy-jitél, ΰχ-itél együtt (вместе), pl. ni-yumu üyitél isté nő és férfi együtt jöttek (мужъ съ женой пришли оба). гфп «kívül», pl. ämännel-rqn a-khän a qls tut rajtam kívül (кроме меня) senki sem volt ott | nounne-rqn lönt khqn änsqnt f rajtad kívül (кроме тебя) ki tart ludat? mis «-ig» (kond. vog. mqs), pl. khgt-més miúant ? meddig megy (докуль идетъ) ? | titi-mis ma am-khqrém eddig a föld enyém (до этого места) I säns-poni-mis térd fejéig. pal «fél, oldal» (kond. vog. poql): am poltémt mellettem, nálam, паи pcltént, tau peltit; man poltut, nän pelténént, tan poltänt, pl. a-úgygr a khaíkhqtql tan peltit semmi sem hallható felőle (tkp. nála; отъ его ничего не слышно) \\ päl felé, pl. jumqs päl min menj jobb felé (иди на правую сторону)! || palnél felől, pl. tu palnél onnan felől, onnan (оттуда). — Igekötői alakja: pal, palu «szét»-féle jelentésben nagyobb szerepkörben használatos, mint megfelelője a többi nyelvjárásokban. Példái: sqntqymé v. sémim pal-ponstil a ládikát v. szemét kinyitotta (открылъ) | pér