Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)

Értekezések - Munkácsi Bernát: A vogul nyelvjárások - VI. A tavdai nyelvjárás - 306

TAVDAI VOGUL NYELVJAEÁS. 313 III. Névutói s e mellett esetleg igekötői alkalmazással is szereplő helyhatározók: к w i r, kür, ker, FT. khul «belső»: kwirt, kürt, FT. khultben, vlminek belsejében, pl. kwir-kwirt jiw täjänt a kemenczében fa ég (въ печке дрова горятъ) | pänä-kürt a fürdőkamarában (въ бан1>) | réi-khult melegben | pittn-äs-khult евnänt zúg a füle (tkp. fülében; въ угаахъ звенитъ) | la när-khult ju-kérs a ló bennakadt a sárban (загрязла). — kwirén, FT. khuln, vagy kopott alakkal: kwir, kér, FT. klud -be, vlminek belsejébe, pl. khgl elem-kwirén ja-puukhgts a hal beleakadt a hálóba (спуталась въ евть) I khul-khuln tgsém bementem a házba (зашелъ въ избу) II jqlém rastgn ui-kwir gyalmot vetni (неводъ бросить) a vízbe | tö-kir khqrqtql a tóba tekint | id- μιιΐ tqsam kalcéy-khul ju-miúás egy vízcsepp a czigánytorokra ment (капля воды въ сухое горло прошло). Ιφχ: tuy la/ét il-alkéts maga magában v. magától bénult meg (самъ себя изувъчилъ) | tuy-lqyét rütkéts maga magától zavarodott meg (сама собою размещалась) || tän-layqnt khaskhétst ismerték egymást (другъ дружка знались). V. ö. ejsz. vog. Ιφχ «zúg» s az énekekben gyakran használt sim-Ιαχ «szív zuga, kebel» kifejezést, mely szerint tuy-tyyét «maga magában» eredeti értelme «maga belsejében» volna, azaz utórészében olyan elemet tartalmazna, mint a magy. -ben (e. h. *beln ; v. ö. bél) s az előbbi pontban tárgyalt -kwirt (ejsz. vog. keurt, kitért «-ben», ebből: kiwr «belső»), ρφχ «oldal:» payt, ρψ/té «mellett, pl. jiw-päyt tgúsi a fa mellett (возлт, дерева) áll | pil'ém-payté älä-ngygr läpkhqnt fülem mellett valamit susog (шопчетъ въ уши); — Ρψ/én «mellé, -hoz», pl. ja-pqyén min! menj a folyóhoz (къ рт.чкъО | ay-payén joytést a hegyhez érkeztek (до горы дошли). — V. ö. ρφχ-pis «egymás mellett», pl. tän khulän pay-pis önét az ő házaik egymás mellett állanak (рядомъ стоятъ) И man khulu pqy-séi täru jamqs mi házunk mellett (мимо нашего дому) ment el. sis «hát:» sisén, sisne mögé, ])]. qnu-sisén il-töjtkhqtén ! rejtőzzél el a fenyő mögé (за сосну!) — sisu: khgl ü-sisu minänt а hal a vízfolyás mögött (ν. irányában) megy (по низъ вод* идетъ); ellentéte : й-l'ét (супротивъ воды). puj «far» : pujit, pgjit «mögött; után», pl. tü pujit minänt mögöttük (за нимъ) megy j äm-pujimt U αχ-khan a jänt utánam (посль1 меня) senki sem jön ide || jü-püúéit-pojit naul-khqtql az atyafiak után nyargal (üldözve; за три братьевъ гоняется). témér, temer «fölrész β (ν. ö. éjsz. vog. tarmél): témért rajt; -on, pl. lu-témért lovon | ngygr värem am рвит-témért? mit tegyek én fiamon (чего я сделаю своимъ сыномъ)?. — témér »rá», mint igekötő: neu lailén am témér-tansepstém én ráhágtam a te lábadra (твою ногу я наступилъ) | témér sapitqlstém rá- ν. megnyomtam