Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)

Értekezések - Munkácsi Bernát: A vogul nyelvjárások - VI. A tavdai nyelvjárás - 306

TAVDÁI VOGUL NYELVJÁRÁS. 307 palémt előttem, teu ili-palt előtte. — Eendkívül gyakori használatú az ü- mint igekötő, mely azonban ez alakjában kétféle eredetű, t. i. nemcsak a közvogul él, el «el», hanem s talán az esetek nagyobb részében a közvogul jol, jql, (éjsz, vog. jol, kondai jql, lozvai jel, jel) «alá, le» igekötő változata. Biztosan «el» jelentésű az il- a következő példákban: lou tálné ü-álmejus jqrénql tíz öl távolnyira emelődött el helyéből (v. ö. kondai elé-oqlémwés) jj láfíqst ü-takaslql a jegén elcsúszik (Hóra KaTaeTca; v. ö. pel. vog. il-takémti elcsúszik) | il-suréntéyts megbotlott (3airay.nca) | il-pertgn vlmely árút eladni (npo^aTb) | qysam il-turépstém pénzem elköltöttem (pacTpaTHJiT.), il-turpantlem elköltőm | khös köti il-tqulqs húsz éve eltelt (HanojiHHjracb) | ti khgru il-posatgn kéray ezt a zsákot ki kell üríteni |j ayélém il-aitstél elvesztette eszét (CT> yMa comejit) | amp il-aitstél Y.il-lamtus az eb megveszett (o^H^HJiacBjlláw il-nöpléstil feleségül szerezte (BhiCBaTajrb) a leányt | il-pincatíétéytst megesküdtek egymással (BBH^ajincb) || amp il-nönsqntayts az eb kinyújtózkodott, il-nöntant kipiheni (elnyújtja) magát (OT^tixaeTi.) || ti part il-lqnmqts v. il-khaskhus ez a deszka meghasadt, elrepedt (pa3KOJiojiact) | il-lqytqlém khap szétrepedt v. hasadt ladik (pacKO-jiOTaa jio^Ka) | jgntém-khqr il-khaíutlem a varrást fölfejtem, elbontom (pacnopio) | am nqli-somém il-utqntel végig v. megsimogatja arczom (rjia^HTTb Moe JIHE;O) | il-pgsun kimosni (pl. ruhát, BbiCTHpaTb) | uűn supém il pérutalilém vizes ingem kifacsarom (yatHMaio; v. ö. pel. vog. il-pásertuy kifacsarni) || kéné il-lönsilts egyszerre csak sírva fakadt (3aiiJiaKajib; v. ö. éjsz. vog. elá-l'unéi sírni kezd) | ilnqmélmatem elgondolkozom, búsulok (TOCKOBaTb őysy) | il-coutkétst megörültek (oőpa^OBajiuci.; v. ö. éjsz. vog. Üd sauti megörvend vlminek) | il-qstés megharagudott | korol!ét-somt il-isámstil a királyok szemében megszégyenített engem. Inkább «el» mint «le»-féle jelentésót vélhetjük az iZ igekötőnek a következő ((romlani, pusztulni* jelentésű szólásokban: nmil il-séis a hús megrothadt (H3rHHJio); il-ástés megsavanyodott (npoKHCJio), il-átujis megszagosodott | cuk-iíil-uits a tej megaludt (MOJIOKO CBepHyjioct) | ur il-punmnt a vér megalszik (upoBb ucneKeTca) || laptq il-lq-tkhéts a levél elhervadt (no6jieKT>)| il-tqsém khap kiszáradt ladik (cyxaa jio^Ka) || tqul! il-sutürs tautté a bőr összeugrott, összeránczosodott (H3ropoŐHJia, CMopmujiacb) a

tűznél |

tqul! il-posméts a bőr megázott, átnedvesedett (onp^Jia) || usl'amém il-askhéts ruhám elviselődött (jionaTHHa CHOcmiacb) | japtém il-pérlés késem kicsorbult (BbiKponiHJica); il-münsés megtompult (BbiTynmica) ; il-semus megrozsdásodott (sapaíaBÍurb) || il cölétus megőszült (nodMIurb). — Ide tartozóknak látszanak még: lam il-esiltgn a levest fölmelegíteni (mii rpfrrb; v. ö. pel. vog. nunk-isels fölmelegedett; ellenben: jelpölés lehűlt) || lu il-roytqs aló megijedt (ncnyrajiacb; v. ö. föntebb il-qstés) | il-séréytéyts megrezzent (no.npoatajit) || il-vastil meglátta 20*