Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)

Értekezések - Munkácsi Bernát: A vogul nyelvjárások - V. A pelimi nyelvjárás 6

22 MUNKÁCSI BERNÁT. ρ é t, pélé (éjsz. vog. pul') kiterjedt alkalmazásban főkép a «szétmenés, szétbomlás» eredményének jelzésére. Példák: pulpélúaluy bogyót szétnyomni (ягоду мять) || vuj-ansuyne pélé-khqtwés a medve szétmarczangolta (задралъ его) | oampne pél'-pwwesém az eb megharapott (укусилъ) | näi nirél péV-sairtaun téged megvagdalnak vesszővel v. jól megvesszőznek (тебя отстегаютъ) || khel'pét-sapaus a nyírfa elrothadt (изгнила) | asjakém pél'-kasmelq,wés subám tönkrement (исчахла), tdk. «tönkre sárgult», pél'-sarjaus megpörkölődött! kämkä pél'-larsatayts a varsa szétment (камка развалилась) | am seteném pél'-jeysétésté szétrombolta az én kerítésemet (испортилъ мое прясло) | pél-taltit szótolvasztja | pél!-sitliläm tűzben sütve fölégetjük (Vog. Népk. III, 525.) || Щт vélosits ν. ρέΐ-säwes a leves megsavanyodott (кашница прокисла) | úqul! pété-seis a hűs megrothadt (изгнило) | pél-khasétaus megpenészedett (заплъснълъ) || pél'-seiltéptuy v. pél-khqidvy festő fűvel befesteni | pel'-sultqusém megőszültem (осЪдт>лъ). säm, samé, pl. säm-äituy megmérgezni, megitatni (запоить) | sam-úaletkats megfuladt (nagyot nyelve; подавился, ладно ироглонулъ) Wjonkhép samé-tanénts a hold megtelt, telivé lett (мт.сяцъ полонъ). Módhatárzó nóvutó: -khq.itél -ként, -képpen, pl. úautép jükhaitél katlät tqrri rezgő faként rezeg kezecskéje (Vog. Népk. 111° 523.). IV. Különös módhatárzó szók: säk igen, nagyon, pl. säk rnoUmi nagyon siet (очень торопится) | aséy id., pl. tau jesin aséy ő eszes, nagyon (шибко хороша память у него); túriéin söjim aséy igen magas patakmenti erdő (шибко высокой л'Ьсъ при рйчкъ); pöl-kän vqsikin aséy az utcza nagyon sáros (улица шибко грязна); nüris aséy ewréy nagyon meredek part (шибко крутой берегъ); nüris aséy guruin nagyon fáj (шибко больной) | mqrsäkw Mssé, kis mértékben v. módon, pl. mq,rsäkw jel-ojilmentlaum kissé elaludtam (маленько уснулъ) | sär alig, nagy nehezen, pl. pewél sär jäppi a falu alig látszik (на сило видно); sär léla khartelit nehezen lélekzik (на сило дышетъ) | nésé csak úgy, könnyedén; ingyen, pl. nésé mussi könnyedón mosolyog (улыбается), khep vüí-qsté nésé könni a ladik a víz színen csak úgy sikamlik; ness tiytit, oysä at vl ingyen (даромъ) tart el táplálókkal, pénzt nem vesz érte || mqXéy gyorsan.