Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)

Ismertetések - Könyvészet 1893 - 218

Könyvészet 1893. II. (Vége.) Latin (oszk. stb.) és görög nyelv. Abicht K: Ubersicht üb. den Dialekt des Herodotos. L. 42 1. Ahrens H. L.: Kleine Schriften. I. Bánd. Zur Sprachivissenschqft. Besorgt v. K. Haeberlin, mit einem Vorworte v. 0. Crusius. Hannover. (Ism.ZÖG.)^ 'Apyaía rrjq vecozépao, éÁhjvtxrjq ylitHrarfi, ixdcdófieva ŐTCO TOL> oullóyou 'tKoparj*. Athén 1892. 50+121 1. (Ism. BPhW.) «Ezen Komis A.-r6\ elnevezett társaság az új-görög népnyelv vizsgálatát tűzte ki czéljául. Legbuzgóbb tagja, Hatzidakis G. N., athéni tanár, az új-görög nyelvnek alapos ismerője és úttörő munkása, tájékozó bevezetést közöl az új-görög nyelv tudományos feldolgozásának czéljáról és módszeréről.)) Autenrieth Gy.: Worterbuch zu den homerischen Gedichten. L. XVI+379 1. — Ára 3 m. Baunack J.: Die delphischen Inschriften. (Samml. d. griech. Dialekt-Inschriften v. J. Baunack, F. Bechtel u. A. Hrsg. v. H. Collitz. 2. k. 4. fűz.) Göttinga. — Ára 3.20 m. (Ism. LC.) Beitráge z. historischen Syntax der griech. Sprache. Hrsg. v. M. Schanz. Würzburg. (Ism. BPhW.) Benoist E. és Goelzer H.: Nouveau dictionnaire latin-francais. Paris. Nagy 8-r. XVI+1713 1. (Ism. Arch. f. lat. Lex.) Blomquist A. V.: De genitivi apud Plautum usu. Helsingf. 1892. VIH—166 1. (Ism. Arch. f. lat. Lex.) «Ezen értekezés legteljesebb monographiája a Plautus-használta Genitivusnak és egyszersmind önálló és figyelemre méltó adalék az esetek mondattanához. A sz. azt véli, hogy a genitivus nem annyira adnominalis vagy locativus, hanem inkább separativ értelemben használatos. A separativ jelentésből az adnominalis könnyebben magyarázható, mint megfordítva.» Blümner H.: Über Gleichniss und Metapher in der attischen Komódié. (Studien z. Geschichte d. Metapher in Griechischen v. H. B.) L. 1891. Nagy 8 r. XIX+286 1, — Ára 8 m. Blümner H.: Die Farbenbezeichnungen bei den römischen Dichtern. (Berl. Studien f. class. Phil. u. Archáol. 13. k. 3. f.) B. 1892. 331 1. — Ára 7.50 m. (Ism. BPhW.)