Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)

Értekezések - Munkácsi Bernát: A vogul nyelvjárások - V. A pelimi nyelvjárás 6

A PELIMI VOGUL NYELVJÁRÁS. 21 (какъ моя стрвла не попала?); am täwän sönetésmé khuml'é tglmentés én őt észrevettem, a mint lopott (я его замътилъ, какъ онъ кралъ) | alé-khum valahogyan, valamikép, pl. sus at khoiwés alé-khum a jávort valahogyan nem találta (a nyíl; звърь какъ то не попалъ) | at-khumle, q,té-khum sehogyan, sehogysem, pl. atkhuml'e varne oqmélém ättm sehogy (никакъ) sincs módomban megcsinálni, qte-khum at seleim vqruy sehogy sem tudom megcsinálni (никакъ не могу сделать). II. Módhatározói ragok: 1. -id, -inié, pl. rmris rassi erősen ordít, sír (шибко рыдаетъ) | sol'inis qmélti igazán beszél (sót igaz). V. ö. piléé «félénken» (a pil«félni» igéből, pl. vuj-ätät piléé te tarétésté medveszagát félénken v. félve bocsátotta ki; Vog. Népk. III, 523.), melyhez hasonló az éjsz. vog. pilismä «félelmetes». 2. -n, -ne, pl. tau säin öli ő józan (онъ трезвой); ν. ö. sai khum józan ember | passén öli egészségben v. egészségesen van (онъ здоровъ); vq,tém-punan púmé khwultést arcza szőre épen maradt (Vog. Népk. ΠΙ, 523.) | takw jänkemän öli v. qmél'ti 6 magában (magánosan) él v. beszél (самъ собой живетъ, говоритъ) | rqttén rögtön, hirtelen (въ другъ); ν. ö. éjsz. vog. rottV id. 3. -аг, -ё, pl. mqräi pä/wti hiába, czél nélkül lő (пустячно стрт,литъ); ν. ö. mqré ΐαχ hiábavaló beszéd (пустячное слово) | peri тпащ görbén nézni (съ боку гляд-Ьть) | rq/nkhe külön, pl. tau, jekwät-poql rankhe öli ő külön él a feleségétől (онъ отъ жены розно живетъ); rqnkhe-rqnkhe νιιΗιιχ külön-külön elosztani (noрозь разделить). 4. ·1, pl. jgrél joxtélesém szándékosan (нарочно) jöttem el; v. ö. éjsz. vog. juri id. | okív' loqsél jömén! egyenlő lassan járj (тихонько ходи)! δ. -t, pl. tau nä'/ät öli ö egyedül (одинако) él, am nayémt öleim én egyedül élek, nänkw ηαχέηί, mink näyämt stb. V. ö. tulét pértésmé olcsón adtam el (дешево продалъ). III. Módhatározó igekötők: khwqt, khwqté, pl. pank-törém khwqt-pattésmé,khwqt-khwqltélésmé főkendőmet elejtettem, elvesztettem (потерялъ) | khwqtkisétesém elcsúsztam (скатился съ ногъ) || khwqt-roytés megijedt (испугался) j khwaté tipés eltévedt (заблудился) | khwqt-rimlés összezavarodott (pl. a beszédben, запутался).