Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)

Értekezések - Schmidt Győző: A Pozsonyi codex nyelvi sajátságai - 211

A POZSONYI CODEX NYELVI SAJÁTSÁGAI. 213 125. 9; 32; 129. 26; teremteyet 127. 15 | zylednek 125. 7 ; zylem 125. 20; zvflem 125. 20 ; ?

zyleye 12 7. 30 | ydwezyttem 125. 9; 29. -ás, -és. —- Figyelemre méltó e képzőnek hosszú s- (ss-)-vel előfordulta, mint: ayanlassrol stb. (1. a hangtant). — Elavult szók : II." kerelmmem 119.27; kerelmőssyt 120. 11 | keremeseth 120. 12; kevemysem 120. 15 (v. ö. Bud. UgAl. 33. §.) | ápolásnak 122. 3 | hagyapasok 122. 8 || HL kerelrngssegben (olv. kérelmésekben) 127. 27 || —Iráshibáknak látszanak: hullaeerth I. 112. 3; e h. hullasaeerth | alomlatomban III. 129. 14, e h. alomlatasomban. Az -és a második kéznél dialektikus -is alakkal található ebben a két szóban: yelenys II. 119. 13 és keremys II. 120. 15 (v. ö. í: é). -t: -at, -et. yíod II. 113. 13 | elíhed 114. 3 | felmeníed 114. 2 ; de : menöíyerth 119. 15. - I. meg zanaíyat 106. 10 | gyonaíoth 106. 10 | mywelkedet 108. 24 ] walldíira 109. 3 ; walkxíyra 109. 25 | lataíyaert 109. 14; v. ö. lataíos 107. 19 l chyeppeneíh 111. 28 | II. kendek 113. 17; kemíek 116. 8; megh kenettgíederth 113. 17 -1 zallaíöd 113. 27 mywelkedgíhem 120.23 1 III. foganaí 127. 33 | mywelkevdeí 129. 16 | zergíyerth, olv. szerettiért 125. 35. •at -os, -et -es: lataíos I. 107. 19 | geryedeíes I. 111. 25 j zenwedeíes II. 117. 11 | keserweíes II. 117. 11, mely valószínűleg a «zenwedetes» analógiájára készült. Itt említendő a mai ábrázaí eredetibb alakja: ábráz (o Jézus felseeges atyának abraza I. 111.4). •ék: Asszimilált hangzóval található : hayloÁ; III. 126. 5 | ayando/í III. 130. 19; III. 130. 21 ; de: ayanáek ni. 128. 7 : 16; — ayando&ozas II. 118. 9. -alom, -elem. •— Eredetibb -elm alakkal: I. zerelmeel 109. 23; zer^rael 112. 26; zereZweerth 110. 13; de: zerelemnek 110. 7 ; 112. 10 | zevelmerth (e h; serelmerth, olv. sereimért) II. 118. 32. Jelentésüknél fogva megemlítendők: lakodalmawal III. 126. 17= élvezetével; jóllakásával; lakodalma III. 126.18=lakása; — hyedelmere I. 111. 25=bizodalmára. •vdn, -vén. — Mai -va, -ve helyett: vala megh zeveziven I. 105. 11 | wagywk megh foglalthathwaw II. 117. 17 j wagyok -wetetwen III. 124. 7. stb. b) Nomen denominále. -s (-as, -es, -os, -és, -Ös). — Hosszú mássalhangzós alakját lásd a hangtani sajátságoknál.— A mainál nyiltabb hangzóval e két szóban fordul elő: varassaerth II. 118. 10 és aranyas III. 126. 15. Eégi nyelvünkben, s így codexünkben is, nagyon el vannak terjedve a -ság -os, -ség -és képzős alakok mai rövidebb alakokkal szemben ; így: