Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)

Értekezések - Schmidt Győző: A Pozsonyi codex nyelvi sajátságai - 211

A Pozsonyi Codex nyelvi sajátságai. (Vége.) B) Alaktani sajátságok. I. Szóképzés. 1. Igeképzés. Frequentativ képzőt kell látnunk a következő igében: hwzaűaZak 106. 23 ; de ez bizonyára hibás olvasat e h. lawzlalak; v. ö. a következő megfelelő helyeket: GryöngyC. 12 : hwzlalak ; ThewrC. 9 : hvvzlalanak. A momentán képzések közül megemlítendők: folyamom III. 124. 10; ffolyamwan III. 130.5; — keremes II. 120. 12; keremys H. 120. 15. A consativ és szenvedő képzések közül megemlítendők : eleíeth III. 127. 21, életett; fel magaztaltha e h. magaztatha III. 128. 5; — wygaz (=vigasztj) III. 130. 8 || — byratassanak III. 128. 2; hasonlóik. I. 107. 2; tewkelkíyk I. 111. 18; meltholíassal II. 122. 14. Érdekes a szenvedő képző használata a reflexiv -úl, -tíl után: megh erősewltessem II. 120. 8; erewssewltessenek III. 128. 3; yndwltassanak III. 127. 38. E helyütt megemlítendők azok a deverbalis főnevek, melyeken a bennük rejlő szenvedő értelem nincsen kifejezve ; ilyenek : feel emelés II. 118. 23 megh fogasa II. 118. 24 meg kethezese II. 118. 25 verese II 118. 25; 27 bee törése II. 118. 27; — de ugyanott: megh ostorozíaíasa II. 118. 25; bee vadolíaíasa II. 118. 26. A szenvedő képző hiányzik továbbá a következő kifejezésekben: meg fogwan I. 105. 28; — fedezwen I. 106. 3. Fölös szenvedő képzőt találunk ezekben: huzattoíol wala I. 105. 29 ; hywatíaíek II. 115. 5 ; fogattoíhneyek II. 115. 6 : — meg zentelthetheth. III. 126. 10 (igei melln.) ; megh fezyí/?eíheth II. 122. 15 (ig. melln.). Az -ít képző többnyire mai alakjában fordul elő : 14*