Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)
Értekezések - Szilasi Móricz: Kombinált műveltető és mozzanatos igeképzés - I. Műveltető -t, -at, -tat képzők 168
KOMBINÁLT MŰVELTETŐ ÉS MOZZANATOS IGEKÉPZŐK 195 Igen sok idevaló denominalis ige van, a melyekből csak mutatónak akarunk idézni néhányat: alakoztat, fertőztet, figyelmeztet, gyökereztet (Azt szüvéhez tsatlotta, szerelmében gyökereztette Pázm. Pród 164.) gyümölcsöztet: befruchten (Pázm. Préd. 53.) haboztat, hármaztat: triplico, fölhólyagoztat: blasen machen, megkülönöztet: distinguo, konyháztat: verköstigen, koczkáztat, szikráztat (Az ütés szikráztattya a hideg követ Pázm. Préd. 686.), távoztat: removeo, averto (vö. eltávoztat: aufugio ÉrsC. 8.) stb. (ide való-e : kopároztat: hunger leiden lassen vö. kopározik fame premor, vagy összefügg koplal igével ?) t, d tövűek: alakoskodtat(Bolondokat tartanac, alakoskottatnac mimos actitant, gaukeln lassen Prág. Serk. 956. vö. alakostat (aNySz-ban kérdőjellel) a. m. bolonddá tesz, bolondnak, alakosnak mutat: Levegő egec betegesetnek, az élet fői puffaszt, —- böitölesec ősztöueretnec, chufsag alakostat Pécsi: Ágost. 156. vö. alakozik: gaukeln, alakos : histrio, ludio. Ilyen jelentésű bolondoztat: Kinozza az ifiakat, de Salamont vénségében bolondoztatta Pázm. Préd. 342.), megalkodtat, versöhnen, elfeledtet, fizettet, futtat, gyönyörködtet, meghervadtat vö. hervaszt, hivalkodtat: müssig lassen (Fegyverünket hüvelyébe nem hivalkodtatnók Szál : Krón. 427.), imádtat (Keery vala ewtet, hogy y m a d n a es ymattatna az ew ffyae r t ErdyC. 519. b.) juttat (vö. juttaszt), játszodtat: verspotten, betrügen köttet, kilombattat: hinauswerfen lassen (változata lobbant vö. A h a j obul a tengerben lobbanták Tyúk : Józs. 418. A r g u m e n t umodat szemed kózibenlobbontya Matkó: BCsák. 97. Vak módon a magátul ásott veremben lobbana Kereszt: Fel. Ker. Előb. 11. vö. lobog lebeg MUgSzt. Nyr. XXII. 433.), mettet, munkálkodtat (G-őtöruen munkaikottata vala az ö testet TelC. 51.), kiokádtat, repeskedtet; facio volitare, riadtat vö. riaszt, siettet, szegődtet (Fal. NE. 86.), meg-tagadtat, tapodtat (Az által menő emberekkel tapodtatta magát MA: SB. 310.) tettet, tetet; ostendo, tengettet: náhren, töpörödtet: runzelig machen (Pázni. Préd. 1134.), vettet, ügettet, üttet, viszkettet stb. v tövűek : étet (etet), itat, futat (fujtat), hitet, létet, lőtet, rótat (nem : rovat)r szítat, szőtet, tétet, vitat, vitet, vétet (vétet). Némelyik ezek közül ma -at képzős: fúvat, lövet, rovat, szivat, vívat, de ez mind ujabb képződés. A régibb egyúttal az eredét i b b alak is, úgy hogy az egyszerűbb -t képzős alakok, követve az általános nyelvszokást, még egyszer megkapták a müveitető képzőt vö. gyóntat, áztat. Bizonyság erre nézve ét: esus, ít: potus, továbbá tétel, vitel; szítat-hoz még megvan szít pl. tüzet szít. — Ez az értelme abból a szólásmódból keletkezhetett: A fúvóval tüzet szít, azaz a fúvó szívja, húzza, éleszti a tüzet vö. A z f ú v ó 13*