Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)

Értekezések - Szilasi Móricz: Kombinált műveltető és mozzanatos igeképzés - I. Műveltető -t, -at, -tat képzők 168

KOMBINÁLT MŰVELTETŐ ÉS MOZZANATOS IGEKÉPZŐK. 189 hajtja, psychologiai tárgy voltaképpen, mert az A alany cselekvésének hatása alatt áll. Tehát egész pontosan szólva, azt mondván ásatok, én magam vagyok a cselekvő alany. Az a ki ássa, hozzám viszonyítva már objeclum,; s az Ő cselekvésének ismét van egy objectuma, t. i. az a mit ás. ÍJgy hogy a müveitető ige jelent oly cselekvést, mely kiindulva A alanyból két tárgyra hat: a az elsőrendű b a másodrendű objectum. Ilyen pl. eteti, itatja a gyereket, a mikor két tárgy van : a gyerek, meg a mit megeszik, (vő. Barbarics Nyr. XX. 349.) b) Tökéletlen müveitető igék származnak a tökéletlen átható igékből. Kaczagtatom, ríkatom, biztatom, fényietem müveitető igék például azt jelentik, hogy A alany okozza, hogy B kaczagjon, ríjjon stl). Oda van gondolva vagy mondva, hogy ram vagy miért, az u. n. indirekt objektum, pl. Fel fénleti ő napiat iokra es gonozokra: solem suum oriri facit MünchC. 22. Itt már világosabban látható, hogy a második alany tulajdonképpen az elsőnek az objectuma. Annak érezzük különösen akkor, valahányszor abszolúte használjuk az igét, azaz úgy, hogy nem teszszük ki állandó határozóját, pl. Kynel^hogy feelelmet lattá wolna, ewth hyztatwan ymezt monda. (ErsC. 468.). Nagy kín a szerelem, sanyargat az engem, . t s u k 1 a t a szerelem. (Phil. FI. 33.) Finlessed az te színedet; (Szék: Zsolt. 83.) Az igét ilyen esetekben egészen áthatónak érezzük. Szintilyen müveitető igék azok, melyek az állapotot jelentő átnemható igékből származnak. A müveitető képző által még egy közvető járul az ige fogalmához, még pedig egy új tárgy (B alany), melyre a cselekvés első sorban kihat. Mint láttuk, úgy kell ezt érteni, hogy A alany miatt B kénytelen valamit megtenni; — itt kénytelen valami állapotba jutni; üi-tetem tehát azt jelenti, hogy én őt ülő állapotba juttatom, hozom, vagy hogy miattam ül, (A eszközli, hogy B üljön, mondja Sim.); zörgetek, hogy én általam zörög az ajtó; ragasztok, hogy általam ragad a papiros stb. Nevezzük ezeket az előbbiekkel együtt talán késztető igéknek (factitivum; efficere, ut aliquid fiat; Barbaricsnál i. h. álmüveltető). Könnyű észrevenni, hogy ezeket áthatóknak is lehet tekintetni ; ez csak a felfogástól s a mondat tartalmától függ pl. Fákat ültet; a gyereket az asztalhoz ülteti vö. megeteti. Ilyenek még pl. állat, szállat, váslat stb. Megjegyezzük még, anélkül, hogy a kérdés bővebb fejtegetésébe bocsátkoznánk, hogy a müveitető ige cselekvésének az A alany csak megindítója, de nem mindig közvetlen okozója, tétetője. Különösen áll ez a késztető igékről pl. biztatja: mondja hogy bizzék | altatja: segíti rá, hogy elaludjék | csúsztatja: megindítja, megkezdi