Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)

Értekezések - Szilasi Móricz: Kombinált műveltető és mozzanatos igeképzés - I. Műveltető -t, -at, -tat képzők 168

190 SZILASI MÓKICZ. a csúszást | gyóntatja: közbenjár, hogy gyónhasson | elbúcsúztatja: átveszi, hogy bucsut mondjon. Néhány érdekesebb példa: Borjúztál: Az vrnac szava boriusztatá az nöstin szarvasokat (Szék ; Zsolt. 26.). Bolondoztál: bolondot tétet vele, pl. Kínozza az ifjakat, de Salamont vénségében bolondoztatta (Pázmán. Préd. 342.). BölcsŐztet: in cunis detineo pl. Istállóba kellé térni, jászolba kellé bölcsőztetni szent fiát (Pázm. Préd. 1 273.) Szikráztat (vö. szikrázol): A vadászok tűz-köveket szoktak magokkal hordani és a farkast meglátván azt (t. i. a tűzkövet) szokták tűzzel szikráztatni (Misk: VKert. 180.) Az ütés szikráztattya a hideg követ, a metszés gyümöítsözteti a szőlőt (Pázm. Préd. 686.) Ugyancsak bujtatta ám kendbe az ördögöt (Vas G.) Mennykővel üttet pipát, taplót agyon (Tompa), azaz mondja kívánja. — Ki elhaganga ő feleségét,J az paráználkottat't'a őtet (Münch C. 22.) a. a. alkalmat szolgáltat neki reá vö. Barbarics i. h. A közetlen eszközlés, tétetés, parancsolás egyre egyre lazul, míg végre csak amolyan általános, pontosan meg sem határozható közbenjárássáválik,pl.Mindent joltőt,sikettekkel hallatot es némákkal zollatot DöbrC. 367. Nem csuda, ha az ilyenek egyszerűen áthatókká válnak vö. Ez fól épült birodalmat szollattya az papa EsztT. lg. Any. 495. Oly nyelveken szóltatá őket Tel: Evang. II. 305. s ugyanott II. 294. mint az a lélek szóltatvala ő vélek. vö. böktetni: pálczát úgy hajítani el, hogy az mindenkor végére, vagy hegyére esve forduljon TSz. A tétetést, müveltetést különösen könnyen tevésnek gondoljuk az ilyen igéknél, minő zörget, csönget, szivárogtat, éget, mivel a zörgést stb. úgy is felfoghatjuk, hogy keletkezésük nem az illető tárgytól függ. Legalább úgy gondoljuk, mivel nem fűződik hozzájuk a tér képzete. Hogy ez a magyarázat helyes, bizonyítja ültet, állat stb., melyeket késztetőknek fogunk fel, ha a tért is hozzá gondoljuk, melyben a cselekvés végbemegy, anélkül pedig szintén csak áthatóknak.*) Emeljük ki tehát ujolag, mivel még szükségünk lesz rá, hogy az átható s a késztető igék között nagyon csekély s gyakran elmosódó a határvonal. c) Végre a változást jelentő s legtökéletesebb átnemható igékből a müveitető képző tökéletes áthatót képez. *) Talán ez is egyik oka — tudniillik az," hogy az átható s késztető jelentés közt oly csekély a határvonal, — hogy van sok ige, mely pontos értelmi különbség nélkül müveitető képzővel s anélkül vegyest használtatik. Lehr említ néhányat Toldi 346. mint leczkéz-tet, hdtrdl-tat, koczkdz-tat, vdltoz-tat, kettó'z-tet, alkalmaz-tat, akadályoz-tat, öltöz-tet pl. Lépteit a király kettőzteti gyorsan: Kettőzd a 1 ép és e ke t. (Vö. kettőzik a szeme.)> Ezekről más helyt bővebben szólunk.