Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)

Értekezések - Szilasi Móricz: Kombinált műveltető és mozzanatos igeképzés - I. Műveltető -t, -at, -tat képzők 168

188 SZILASI MÓRICZ. szenvedő ige a müveitetőnek a rejiexivuma. Alakja í-at-ik, -tat-ik) ugyanezt bizonyítja. 2. Atnemható az olyan ige, mely a cselekvőben megmaradó, másra nem ható cselekvést jelent. Ilyenek szorosan véve csak olyan igék, melyek a) egyforma állapotot, b) változást jelentenek. Pl. állapotot jelentők: csörög, forog, kong, ég, lógg, nyugszik, tapad, halad, vigad (s mind a d végűek) ül, jár. Változást jelentenek, azaz olyan cselekvést, melynek egy változott állapot az eredménye, pl. romlik, bomlik, omlik, oszlik ; szépül s majdnem mind az úl végűek. Mindezek jelentéséhez csak egy közvető képzete fűződik, tudniilik a cselekvő A ; legfölebb még abban külömböznek egymástól, hogy az a pontbeliekhez gyakran még a tér képzete is hozzácsatlakozik, a mely a b pontbelieknél hiányzik. Ez a tér gyakran egyenes objectummal van kifejezve, pl. megjárja a várost; megállja a helyét; s a tér helyettesítője is pl. megüli a 1 o v a t. Igekötő nélkül is pl. a z erdőt lakja Fal. NemE. 55. Medrét nem ülte sár, vizét nem szállt a szenny Tompa I. 107. Széchenyi hirét ragyogja minden Ar. I. 377. Futkosni pályám szűk körét Ár. I. 398. Vagy esetleg belső objectum pl. tánczot jár, bolondját járja, s még egyéb esetek. Már ebből is látható, hogy nem mondhatók tökéletesen átnemhatóknak az olyan igék, melyek ha nem is állhatnak direkt tárgygyal, mindamellett az állandó határozók (mint azelőtt mondták: indirekt objectum), a melyek őket kisérik, bizonyítják s mutatják, hogy a jelentettük cselekvés az alanyból más tárgyra is kihat pl. kaczag, kesereg valamin. Mely tárgyesettel is állhat pl. Kaczagtam e beszédet Tompa I. 88. Veled kesergik azt Ar. I. 366. Elestét keservesen síja Gyöngy. KJ. 56. (Vö. a sirat fejtegetését.) Az effajta igék tehát átm enetet képeznek az áthatok s átnemhatók között. Vagyis volna az átható s atnemható igének is két-kétféle árnyalata; egyik a tökéletes, másik a tökéletlen. Ez utóbbiak közbül esnek a másik két szélsőség közt. 3. Mindezen igék közvetlen cselekvést fejeznek ki (a szenvedőt részben kivéve). Az az ige, mely közvetett cselekvést fejez ki, a müvei tető ige. A legtökéletesebb akkor, ha az általa jelentett közvetett cselekvésnek tárgya is van. Tehát három közvetőnk van üyenkor: A az alany, mely megindítja a cselekvést, B a második alany, mely végrehajtja, G a tárgy, mely szenvedi. Ezek a) a tökéletes műveltető igék. Ilyen tökéletes müveitető igét csak tökéletes átható igéből lehet alkotni pl. ásat, bontat. A müveitető képző szerepe az, hogy a cselekvés közvetőinek számát egygyel megszaporítja. Egyúttal az. is látható, hogy a B alany", tudniillik a melyik a cselekvést végre-