Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)
Értekezések - Szilasi Móricz: Kombinált műveltető és mozzanatos igeképzés - I. Műveltető -t, -at, -tat képzők 168
184 SZILASI MÓEICZ. bolygat \ bönget vö. bőget \ borongat: contego, mergo vö. borong, borul \ csavargat j csandargat: csóvál, kever MTSz. vö. csandariit: tésztát. dagaszt, esandarog: farkát csóválja, csandér : hamis, gonosz uo. | csenget \ csergét \ csörget \ csorgat | csikorgat \ dongat | dönget vö. döngeszt \ döczörgeti termetét | dörget | egyenget \ facsargat | fertenget \ fintorgat \ forgat \ gömbölyget \ görget \ háborgat \ hömpölyget | hengerget \ henterget | hunyorgat \ ingat \ izgat | keserget | kerget, kerengetvb.kerdül kerít\ kongat \ könyörget : kegyes beszédekkel engeszteli vala, könyörgeti vala RMKV. 53. megkönyörgeti ErsC. 583. j korgót (korrogat, korrogtat) \ lappangót^ vö. lappogcit, lappangtat \ lenget \ marczongat (áthatóból) | melenget, \ melegget \ mesterget: nörgeln | mozgat \ nyavalygat \ nyomorgat \ penget j perget | pirongat, porongat \ pihenget : halito Fal. NA. 167. vö. piheg \ rebesget vö. rebeg \ renget, ringat \ sajgat \ sanyargat, sikongat Arany, Toldi IX. | sömörget: runzeln, sömörög: runzelig werden | sürget \ szédelget \ szégyenget: verspotten, vö. szégyeng: sich schámen [ szorgat \ szorongat | tapongat Thaly: VE. I. 389. | tdntorgat] tekerget : urgeo | tenget j térenget : circumago pello, téreng: volvor vö. téreget: roto, verso | ujjongat | villongat vö. villogtat | zargat: zavaiv kerget Nyr. XVIII. 430, megzajgat: fugo vö. zajdít, zajdul \ zenget \ zörget | zsugargat \ stb. stb. 3. Külön csoportosítom a következő igéket, ac midőn a -gat képző olyan tövekhez járul, melyek csak származékaiban élnek: Aggat: 1. suspendit, nectit. 1. láb alatt van, útban van TSz. MTSzr vö. akad \ faggat: fakad vö. Fakasztani: gondolatját kijelenteni TSz.. Úgy vélem, hogy a faggat párja fogtat: vallat TSz. vö. lappangót: lappangtat | liggat NagyszC. 47. lyuggat Pázm. Préd. 358. liggal Debr.. Christ. 115. Megy: Szöv. 113. vö. likaszt \ liiget > lügget helyett: taszít,, üt, dob TSz. vö. lökög: movetur, agitatur S. J. | nyegget: nyaggat vö. nyekeg, nyektet: síkat, ríkat TSz. NySz.-ban : nyeggent, nyegtet: resonarefacio vö. megnyökken (a nyaggat nem a nyegget mélyhangú párja, hanem úgy sejtem, a gyakni származéka) | nyiggat: nyikorogtat hegedűn Nyr. XIV. 527, | raggat: ragasztva aggat Nyr. 15. 187. raggattam bele: ragasztottam Nyr. XII. 186. | regget: rekeszt Szál. Krón. 134. | riggat : ríkat (Kriza) I szaggat. Alakra hasonlók: biggat: kedvre éleszt (forrását most nem találom,, Szinnyeinél hiányzik) vö. Menny csak bizgesd meg a tüzet Nyr. XI. 39.. bizgat, bizget MTSz. | d/uggat: dugdos Nyr. XXII. 269. vö. dugaszt függet DöbrC. 214. Ezen példák egy része -ászt képzővel is, sőt inkább ezen képzővel járatos, azok tudniillik, a melyeknek átnemható párjuk -d képzővel képeztetik. Már a régi nyelvben is megvannak közölük: aggat, faggat; liggat, regget, szaggat; tehát csak raggat nincs kimutatva. Ha elfogadható volna az a föltevés, hogy a hosszú -g C3ak erösbülés, vagy a -gat képző hatásából keletkezett analógia, akkor ujabb adatokat nyernénk azon magyarázatunkhoz, melyet fönt a -á>-í képzők váltakozó viszonyáról a -hod> -hot képzők alkalmával kifejtettünk.
