Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)

Értekezések - Szilasi Móricz: Kombinált műveltető és mozzanatos igeképzés - I. Műveltető -t, -at, -tat képzők 168

KOMBINÁLT MŰVELTETŐ ÉS MOZZANATOS IGEKÉPZŐK. 181 Eendesen nyoma van a kiveszett egyik mássalhangzónak a megelőző magánhangzó hosszúságában. Ezek: a) l tövüek: hallat | megkémlet | taglat, schlagen lassen | vallat \ tolat; a régi nyelvben még tollat Helt. Krón. 171. s még inkább tolyat NySz. Ismeretlen eredetűek: csillát: szöktet, ugrat TSz. | születik. Egy mássalhangzóval végződnek : dúlat (a TSztban dullani, dullatni más jelentésű). ölet, nyalat, nyelet, (vö. nyeltették AporC. 112.) Midat is áthatóból származik vö. Es num így ember mulchotia az vermut HB. mindamellett nem igazi müveitető, már nagyon régóta pl. Vtanna^ való hwz eztendőt wr istennek z ol gála tty ab a? mul ataa ÉrdyC. 571.1. Oka, hogy a múlik párja lett. Ritka szó meghivlet, mely meghivel: catechiso müveitető párja. Előfordul ÉrdyC. 624. (Zent marton) az zent egyházhoz fwtwan meghywlette vala magaat vö. passivumban: Emerenciana . . lehet hog meeg chak meg hyvletet volna CornC. 416. cselekvőre 1. NySz. (Imre 128. nagyon téved, mondván meghület: meghüt ErdyC. 624. vö. Mátyás Flórián NyK IV. 202.) Ennél több ilyen tövű átnemható igéből származott ige van (jelentésükről 1. alább). Oka ennek az, hogy az -l részint mint gyakorító, részint mint denominativ képző nagyon elterjedt. Ezek is mind kettős mássalhangzón végződnek. Ilyenek: állat | döglet: verpesten Nád C. 310. eldöglet ErdyC. 25 stb. | fényiét MünchC. 22. splendere facio j csuklót \ hullat ErdyC. 538. j hullaszt először Gvad. | ihlet: Ezeket ihlette neked vr Jesus: inspiravit EhrC. 22. | illet, applico, tangó (illeszt nincs is a NySzt.-ban) | kellet, csak ilyenformán r kelleti magát j vö. kelletik placeo | késlet (késel, késlel, késtet) | oszlat (jelentésre más, mint oszt vö. Thy nywgolmas elmetekei ozlassatok el egyebeknek bozzwsaagh theetheleth ÉrsC. 201. 1. Megoszlatá az uraz én ellenségimet MA. Bibi. I. 281.) j szállat (régibb: szállít?) | tündöklet: Isten az ö felséges diczőségét ki tűndókleti MA. Scult. 754. j váslat (vásít ujabb). Szenvedő alakban ismeretesek pl. bődoglatik BécsiC. 152. 154. j cséplet ik: hanem ha az gabonafev leyendmegchepletevtCornC. 264. | megfesletik :&is8o\yitxir BécsiC. 283. j forbátlatic: compensatur, retribuitur pl. Földnec meddősége mertecletic auag forbátlatic barmoknak sokassagaual BécsiC. 214. Teneked megforbatlatie az igazacnac felkeletecben MünchC. 145. j hajlatik: föndaltad a földet ő alhatatussagan : nem hailatik le örökkel őrökké, non inclinabitur in saeculum saeculi AporC. 66. | elhimletik AporC. 4. BécsiC. 5& | mértékletik j lelettetik: el wezőth wala es megleletteteek ÉrsC. 11. | megnyilattatik JordC. 814. | ostorlatik: emberekkel nem ostorlatnak, cum hominibus non flagellabuntur DöbrC. 137. j ötletik: emano ÉrsC. 149. elötletik MünchC. 29. kiötletik EhrC. 68. megötletik CornC. 83. | panaszlatik : imád ti érettetek hog ti hihtsagtok ne panazlassek DöbrC. 523. j törlet, törletik (1. alább) | vezerletik HorvC. 226. | tökelletik: Az het