Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)
Értekezések - Szilasi Móricz: Kombinált műveltető és mozzanatos igeképzés - I. Műveltető -t, -at, -tat képzők 168
180 SZILASI MÓRICZ. najan: lát > naivan: látszik > nájaftan: mutat; sodan : tud > sodaftan ; sajan: jön > sajavtan. Zürj-votj. berga-l: sich wenden > berga-t: drehen, wenden; votj. fiua-l: brennen >$ua-t: anzünden hasonló képzésüeknek mutatkoznak, s Budenz ezt maga összeveti a magyar -úl > -ojt képzőkkel. UgAl. 269. Egyébbiránt ez a magyarázat sokkal bővebb s részletesebb megokolást követel. Akárhogy történt, mindenesetre általános nyelvszokássá vált, hogy a -d végű átnemhatók szt véggel alkotják a megfelelő átható igét. Ettől is eltérnek, amennyiben nincs -d (sem -sz) végű alakjuk, a következő igék: dögleszt Nyr. XXII. 429. dugaszt (dugaszol ?) hirleszt, hullaszt, izgaszt, juttaszt, lobbaszt, mulaszt, rezzeszt (EhrC. 159) tenyészt, elveszeszt stb. Olyan igék ezek, a melyeknek megvan a rendes analógiájuknak megfelelő müveitető képzőjük (-t, -at), sőt ezzel a rendes képzővel általánosabban s gyakrabban is használtatnak; tehát ehhez a rendkivüli alakjukhoz csak .azért juthattak, mivel a különböző müveitető képzők különleges alkalmazása idővel erősen meglazult s összezavarodott. Alább erről még bővebben is fogunk szólni. Megemlitendő: beleped: belepeszt, tego, obtego; mind a kettő átható. f) v tövüek : A tővégbeli v a müveitető -t képző előtt u, o, ö, e-re változott. Ezek : alot, alut | alkut, alkot \ esküt, esköt, esket vö. megesküte's j elgyalut, obstupefacio vö. nekigyaluszik, obrigesco | feküt, feköt, féket (most nyilt e-vel, valamint esket | haragút: haragít (ystenth reaaya haragwta ÉrsC. 459. vö. haragul EhrC. 15.) | nyugot (nywgottyaak ew testöket ÉrdyC. 83.) vö. nyugik, megnyugás | nyomot, mit füssen treten EhrC. 11. vö. nyomvad uo. 41. j szerkét coniungo (kiket isten égbe zérkétét, ember mégné valazia MünchC. 49.) vö. szérkszik, szérkészik, iungor. — Még ít, ét vö. ökirr-itó, (it, potus PozsC. 17. űas Fal. NA. 122. éte, bére). Végül van néhány magánhangzóé tövű, de csak most az^ minthogy eredetileg v, l, vagy j mutatható ki a t előtt: Hűt vö. meghwohed WinklC. 254. hyvőit DöbrC. 92. hivtözik Eim : Ének 275. sőt hűltés MAL. borhültS Gér : KárCs. IV. 444. hűl: meghyuel EhrC. 110. stb. | nyit ••'nyojt MUgSzt. j süt ugor Heg | vét vö. vélte MUg Szt. | vet MUgSzt. 3. 8. -At képző. 1. Képez átható igékből tökéletes müveitető, átnemhatókból késztető igéket. Ezen igék többnyire két mássalhangzóval végződnek, vagy még most is, vagy a nyelvhasonlítás utján van ilyen alakjuk Mmutatva (Budenz Szótárában).