Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)

Értekezések - Szilasi Móricz: Kombinált műveltető és mozzanatos igeképzés - I. Műveltető -t, -at, -tat képzők 168

KOMBINÁLT MŰVELTETŐ ÉS MOZZANATOS IGEKÉPZŐK. 179 uala halgatuan ötét: omnis populus suspensus erat audiens illum > megfelelője: ügyekét, MünchC. 252. igyehét BécsiC. 61. exhortor; de figyelemre méltó GKat.-nál már igyehít. Vö. még terjed: terjet Mon : Kép T. 3. Találkozik két z végű intransivitum is, melyek áthatója hasonló képzésű s alakú pl. kárhozik: condemnor>/í;ár^oí: damnum infero | szerkezik: sich vereinigen > (egybeJszerket: coniungo MünchC. 49. | Helyhez (HB.) átható valamint helyhet; jobban elterjedt azonban hasonló jelentéssel helyheztet, ritkább s későbbi helyheszt \ verhet mellé idézi Simonyi Nyr. XIV. 32. vérhez Nádor C. 256. Végül megemlítendő BécsiC. 321. ferteket keneret, mely *fertehedik igeneve lehet, mint pl. sephet, (AporC. 43.) sebhett (PeerC. 177.) a sebhedik igéje. Fertehetes: mala pax Ném. Gl. 123. *fertéhét igére mutat, Zolnai szerint (Nyr. XIV. 299.) Ugyanezen tőhöz tartozik ; fertő, fertőz, fertelmes, férteng (fetreng) stb. Bármily kevesek számra nézve ezen adatok, arra engednek következtetést, hogy régebben puszta t volt a d végű igék müveitető alakja, tehát hogy valóban ujabb fejlődés az ilyen igék -szt végű müveitető formája. Lehetett továbbá több (ho)z végű igének is hasonló puszta -t végű párja, s valószinű, hogy ezek változtak elébb -szt végüekké. Maga az átnemható -kod, hoz képzők is váltakoztak gyakran egy s ugyanazon szón, a melyek ennélfogva átható formájukban is majd -t, majd -szt végzettel használtattak (1. fent). Ilyformán történhetett, hogy midőn a -kod képző valamely okból elavult, vele együtt letűnt párja is s megmaradt pótlékul az -szt végzet. Azonkivül a fenti adatok egy más fontosabb kérdés megvilágításánál is nyomra vezethetnek. A mai -ít régi -ojt képzőt Budenz tudvalevőleg gyakorító -;s amüveltető -t összetételének tartja. Szilády és Simonyi (Nyr. XIV. 30.) hivatkozva a f. e. zabaduth, tanutott-féle alakokra, azt hiszik, hogy a reflexív -ól, -úl képzőből alakult s régibb -ólt helyett fejlődött. Leghelyesebb volna talán a következő feltevés. Az -úl valamint az -ojt képzőknek közös eleme o vagy u > v helyett; ehhez járul -l képző, s akkor az ige átnemható; vagy hozzájárul a műveltető -t s lesz belőle átható ige. E szerint *tanov-l: tanúlés *tanov-t: *tano%-t (vö. indoht,fordoht, zoboducha stb.) : tanoj-t. Azaz ugyanazon képző váltakozva l vagy t végű, a mint az ige átnemható vagy átható. Szakasztott olyan eljárás, minőt a -kod, -koz> -hot képzőpárokban tapasztaltunk. A hangváltozás ellen nem tehető kifogás. így pld. egy vogul -yt képzőt is *vt */f-ből származtat Budenz UgAl. 259. A -vt, -ft általános műveltető képző a mordvinban is pl. 12*