Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)

Értekezések - Szilasi Móricz: Kombinált műveltető és mozzanatos igeképzés - I. Műveltető -t, -at, -tat képzők 168

178 SZILASI MÓRICZ. d) r tövűek: árt v. ö. árik, romlik Nyr. IX. 4-28. 533. | gyárt \ márt vö. marás z tinctus, intinctus, Eintünkung, Fark. MA. (ha nem sajtóhiba!) | sért.. Ert, kisért, tart mozzanatos képzésüeknek vétetnek. e) Sz z tövűek: Azt : kenderásztani, kenderásztó, áztom Nyr. XVII. 134. | emészt enyészt j foszt | készt \ magaszt j oszt j szerkeszt \ szerket. MünchC. 49. vö. szerkszik, szerkeszik \ veszt \ vigaszt. Érdekes: lekoszt, foszt vö. koszlik : foszlik Nyr, VIII. 426. Igen sok szt végű müveitető ige van, melynek d képzővel van képezve a megfelelő átnemhatója. Néhány a ritkábbja közül : koppad,: koppaszt | meglipped, freudig zuhören; meglippeszt, bezaubern | melled, kahl werden ; melleszt, mellyeszt | nyomvad: nyomvaszt— elsikkad ausgleiten: elsikkaszt, abscondo, celo | betuhad, obturor : tuhaszt | elválad, separor: elválaszt. Ez az alak Simonyi szerint néhány olyan igéről, mely d, sz képzővel egyformán képzett átnemhatót, (nyuqod-, vigaszik) terjedhetett el ilv általánosan, vö. UgAl. 193, 303.. Sim.Nyr. VI. 196. X. 147. Anal. hat. 21. A régi nyelvben még vannak d végű (-hod képzős) átnemható igék, melyeknek átható (ill. müveitető) párja úgy készül, hogy a d hangzót a müveitető t váltja fel (vö. Imre 133. Simonyi Nyr. XIV. 32.) pl. r bünhöd Péld. 78. > bünhöt: büntet, bánt NagyszC. 99. JordC. 718. | büzhöd-ik: putesco, foetere incipis > bűzhet: síinken machen ; amaz bizhozie NagyszC. 172. emez büzheszt Hall: Hist. II. 65. sőt bűzhit Com :Jan. 159. Misk: VKert. 667. j hírhedik : erebresco >hirhet: vulgo, evulgo ; amellett hirheszik ÍB, de hirheszt ismeretlen s hireszt ritka s nem régi (1. NySz.) [ sebhed > sebhet; a NySz.-ban hibás a mutató szó :• sebheszik, sebhüszik; legalább adatai közt egyetlen s^-es példa sincs. Mert abból, hogy DebrC. 532. sephevek van, nézetem szerint nem lehet valósággal létező sebheszik alakra is következtetni. Különben a hirheszik mutató szó alatt is csak egy van sz-vel GuaryC. II. 57. el-, meg-hirheszik alatt egyetlen egy se ; de igen is v mellett számos d hangzós alak | szélhed, szélled (széled) > (e\)szélhet: zerstreuen (Kár. MA.); utóbb széleszt teljesen kiszorította, noha még ma sincs *széleszik igénk j szélhédik, szélhüdik: deliro ; szélhül: insano > (meg)szélhet: furere facio (Mel; Sz. Ján. 406. | mérgehédik, mérged > (meg)mérgehét: erzürnen DöbrC. 148; már mérgesít is megvan GuaryC. 12. | (el)tévehedik: Mi módon tévehettél eZKrisztL. 7. > eltévehették Izr. házát (idézi Simonyi pontosabbhelyjelelés nélkül a Bécsi s AporC.-ből Nyr. XIV. 32. NySz.-ban nem találtam). | vérhéd: Kyknel (t. i. sebekkel) sebhetven te zent vereduel verhiüuel GömC. 115. (Jelentése nem sanguinem sitio : nach blut dürsten mint a NySz. állítja, hanem sanguine madere : blwten : vérzik) > (meg} verhet: cruento, blutigmachen WinklC. 203. Nyr. X. 470; mellette (meg)vérheszt NádC. 256. noha vérheszik nem mutatható ki | ügyehvik esetleg ügyehedik is következtethető MünchC, 156. Menden nep vgehoi