Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)

Értekezések - Munkácsi Bernát: A vogul nyelvjárások - VI. A tavdai nyelvjárás - 152

TAVDAI VOGUL NYELVJÁRÁS. 155 niwú; níwán nejei | lu «ló» (éjsz. vog. lüw) : plur. nom. lut; luiván lovai. b) tővégi j (eredetibb y) i magánhangzóvá gyöngül e szóban : réi hőség (éjsz. vog. réy-, nom. ré%%

)

: réim, rein, réji; réju, rejine,'réjdn. c) régibb tővégi y megelőző mássalhangzóval kapcsolatban k, g, kh, gh alakot ölt s bizonyos esetekben w-vá gyöngül, pl, khgruzsák (éjsz. vog. yury-, nom. yurV) : acc. khgrúmé, birtok, khgrkhém, khgrkhén, khgrkhé; khorkhu, khgrkhénq, khgrkhqn \jisú-khgrg, AT. jisi-khgrg árnyék (éjsz. vog. yuri alak, jis-y. árnyék, szellem): jisém-khgrkhgm, jisén-khgrkhon, jisi-khgrkhé; jisu-khgrkhu, jisnekhgrkhgnq, jisdn-khgrkhqn \ jéru, AT. eru ének (éjsz. vog. iry-,. nom. eri) : jerkém, jerkén, jérki; jérkiu, jerkin, jerkdn vagy érkém stb. | taru daru (éjsz. vog. tárV): tarkhém, tarkhén, tarkhé; tarkhu, tarkhéne, tarkhqn \ tárú lenyöcsemete (éjsz. vog. tary-, nom. tarV) : tarkém, tdrki stb. | taru perca cernua, kaulbarsch (éjsz. vog, t<irkd) : tarkém, tarkén, tdrki; tdrku, tarkéné, tarkán || kalú kötél (éjsz. vog. kívdly-, nom. kwalV): kalkém, kaikén, kdlki; kdlku, kdlkéné, kdlkdn; kdlkdném stb. || janii játék (éjsz. vog. jony-, nom, jonV) : jdnghém, jdnghén, jdnghé; jdnghu, jdnghénq, jdnghan J sdnú serke (éjsz. vog. sany-, nom. édni'): plur. sangét; de birt. sanum, sdnun, sdnvti; sániu, sdnunne, sdnvdn; sdnudném stb. | qnú fenyő: qnkhém, ankhén, a-nkhé; qnkhu, ankhénq, qnkhq,n | slnw nyírfa-dudorodvány: singem, singén, singi; singu, singénéné, singan || kusú üveg: kusúm v. kuském, kusún v. kuskén, kuski stb. II. Tővégi k több esetben ^-vá gyöngül szótagzáró szerepében, pl. d% anyós: akém, akén, aki; aku, akéné, akdn | cuy emlő, csectí (éjsz. vog. sakív): cukum, cukun, cuki stb. | ciy só (kond.vog, sdyj : cikém, óikén, ciki stb. | ne% íz, tag (éjsz. vog. nak) : nekem, . nőkén, neki; neku stb. || cildy kádacska (tatár cildk): cilakém,. cilaki stb. | cumld'y fazék (tat. cölmdk, azerb. cömldk): cumld'kém, cumlaki stb. | drícdy karó (tatáros mása az or. pbi^art-nak); plur. drícdkét. III. A tő belsejében mutatkozó gyöngülés esetei: a) a hosszú magánhangzónak megrövidülése olyan szókban, melyeknek tővégi mássalhangzója gyöngülni szokott, pl. tö tó: tonne tavatok | jü atja.ijuwé atyja, juivan atyjuk | pü fiú: puwi, puivan || taru daru: tarkhém, tarkhé stb. L. még fönt I. c) alatt tdrú, kalú, sanú, qnú, sinú szavak ragozását. b) a tővégi mássalhangzót megelőző nasalis elenyészte ebben: lay szó (éjsz. vog. lány): Idnghém, langhén, langhé; ldnghur tdnghénq, langhqn. Az «út» jelentésű tan (éjsz. vog. lány) szó a ragozásban kétféle tővel jelentkezik: Xqném és Iqykém utam, l'qné és layké útja. — A kiesett nasalis egyébként neon jelentkezik újra tőváltozattal, pl. khös bélgiliszta (éjsz. vog. yüns) : kkösém, khösé ;