Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)

Értekezések - Munkácsi Bernát: A vogul nyelvjárások - VI. A tavdai nyelvjárás - 152

154 MUNKÁCSI BERNÁT. Szókincsbeli elemek is igazolják a régi elszakadást, ilyen pl. a tö «tó» szó, melylyel szemben az egész többi vogulságban tür, tur képzést találunk (de v. ö. osztB. tü, tav, magy. tó «see»), vagy a tép «epe», mely helyett a közvogulban voéréiii, casrém, kwasérém-féle átviteles kifejezések járják egyedül a medveműnyelvben maradván meg az eredeti tdp, toqp szó «medveepe» jelentéssel. Jellemző sajátossága a tavdai nyelvjárásnak a képzők és ragok hangrendi illeszkedése is, mit egyéb vogul nyelvjárások közül csak az alsó-lozvai őrzött meg hasonló terjedelemben. A képzőilleszkedés példái: khqlkqtql «hallatszik», nqukhots «kezdett» : ajkéti «beivódik», senkétél «fonódik», álkétél «szidalmaz» | khanstaytem «tanulok» : dinértáytus «merődött» | khqnstqp «tanuló», pütqp «kopja»: intdp »öv» | vongha «gödör» : v. ö. éjsz. vog. vqnya; qsmq «vánkos*: v.ö. éjsz. vog. qsmd \ uun-ghar «sebes (folyó)», uy-khgr «egyféle», tés-khér «kész». A) Névszó-ragozás. 1. 8. Névszó-tő. A névszó-tő gyengülésének esetei a tavdaiban nem mutatkoznak oly változatossággal, mint egyéb déli vogul nyelvjárásokban. Megvan mindamellett: I. A tővégi w, j, f spiránsok hangzósulása a következő módokon : a) tővégi w (többször eredetibb y) w-vá gyöngül: tau ág (éjsz. vog. taw): plur. tqut, birtokosragozva : taum, taun, tqwé; tqwu, tqwénnq, tqwqn \ ű, já-ivü a viz folyama (ÖHCTpÉTb; éjsz. vog. qiv) : birt. 3. sz. uwe ; uun-ghqr jci sebes folyó || vgu, AT. von erő (éjsz. vog. vay-, nom. vaV): vpum, vgun, vgivi; vgwu, vgénne, vgwán, v. veumy vewi, vewu stb. | du, aw leány (éjsz. vog. dyi): aum v. awém, dwén, aivi; aivu, aivéné, aivan \ jdu, AT. jü atya (éjsz. vog. jaj--, nom. jái') : jaum, jd\m,jdwi; jáwu, jdúnné, jawan ; vagy: jüm, jün, juwé ; jüivu, jűnné, juwan, FT. jáw-du leány-testvér (éjsz. vog. jdy'-dyi) \ seu (dt-s&u) hajfonat (éjsz. vog. say-, nom. sai'): seum, seun, sowi; sewu, seunné, sewan \ tö tó (v. ö. osztS. toy id.): plur. töwét; birt. töm, tön, töté; töivu, tonne, töwqn; töwqném tavaim stb. J pgu, AT* pü fiú (éjsz. vog. ply-, nom. pl J : pgum, pgun, pgwi; pgwu,pgwéné, pgwan; pgwaném stb., vagy püm, pün, puwi; puwu, puwénné, puwán | seu gadus lota (halfaj; éjsz. vog. siy-, nom. sV ): seum, seun, sewi; sewu, seunné, sewan | ma föld (éjsz. vog. ma, teljes tő : mdy-) : translat. mdwú | ni tö (éjsz. vog. né; teljes tő: ney-J: translat.