Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)

Értekezések - Szinnyei József: Labialis illeszkedés a cseremiszben 143

LABIÁLIS ILLESZKEDÉS A CSEREMISZ NYELVBEN. 145 mucas-teme végtelen; vate-deme nőtelen; jilme-deme néma (tkp. nyelvetlen) ; tem-deme telhetetlen | muZo-domo egészséges (tkp. betegség nélkül való); us-tomo esztelen; kol-domo süket (tkp. hallatlan' = nem halló) ; vozul-domo szégyentelen, szemtelen | küdömö éretlen; kül-dömö kelletlen || cserO. -tomo, -tomö, -tome: kittemé kezetlen; peto-tome végetlen | jol-tomo lábatlan; (Suj-tomo fejetlen; con-temo élettelen | kürol-tomö végtelen (?). • [CserM. -téma, -derna: mucas-dema végetlen; suluk-tema bűntelen; us-dema esztelen]. 3. -so, -sö, -se (helyzetet és hozzátartozóságot jelentő melléknevek képzője): cserS. kokla-se közöttelevő; ola-se városi; tene-se idei; ümá-se tavali; ti-se itteni; kece-se nappali; telese, telem-se teli; kengeie-se nyári; pokselne-se középső; lisne-se közeli; velne-se felőli; sengalne-se hátulsó | kudo-so házi; tu-so ottani; juto-so éjjeli; ongolno-so elülső | körgö-sö belső; möngö-sö hátulsó; örtö-sö oldalt levő; türü-sö szélső; ülnö-sö alsó; küdülnÖ-sö melletti; küsnö-sö fölső; tűnő-só külső; mündürnö-sö messze levő. — Ugyanaz a -so, -se (-so, -se,-Se) mint sorszámnevek képzője: cserS. ikte-se első; ve-se második; nilemi-se v. -se 4-ik; vizemi-se v. -se 5-ik; sememe-se 7-ik; kandakseme-se 8-ik; indikseme-se 9-ik; luad-ikte-íe 11-ik | pervoj-so első; kokto-so második; kumu-so v. -so 3-ik; kudumo-so 6-ik; lu-so, lumu-so 10-ik; luat-koktot-so 12-ik; luat-kumut-so 13-ik || cserO. -so, -ée: nelomo-se 4-ik | kumeso 3-ik. [CserM. a) -sa: lisna-sa közeli; ül'n-sa alsó; küsna-sa fölső; mindirn-sa messze levő; b) -sa: nilim-sa 4-ik; vizim-sa 5-ik; kumsa 3-ik; kudum-sa 6-ik; simut-sa 7-ik]. 4. -do, -de (névmási képző): cserS. ti-de ez; plur. ni-ne j tu-do az; plur. nu-no. [CserM. ti-da ez, az; ku-da mely]. 5. -mo, -mö, -me (nomen acti képző): cserS. este-me munka; kusket-me (sovuUo) : elszakított (keszkenő); male-me (ver): alvó (hely); oldal-me megcsalt; sübdl-me köpedék; pale-me ismert, ismeretes, ismerős | tol-mo (kornena) : jött (utunk); poktu-mo (voluk) : hajtott (marha); ru-mo (pu): vágott (fa); kustu-mo (orSa): szárított (rozs); kosko-mo (ver) : száradó (hely); kol kucu-mo (üzgar) : halfogó (eszköz); coc-mo (avaj): ^születő* (anya; azaz: a kitől vki született); pu-mo ajándék, adomány; mu-mo talált dolog; mur-mo NYELVTUD. KÖZLEMÉNYÉÉ. XXIV. 10