Nyelvtudományi Közlemények 24. kötet (1894)

Értekezések - Simonyi Zsigmond: Szókombinálás és szóképzés 129

SZÓKOMBINÁLÁS ÉS SZÓKÉPZÉS. 141 Néha az -ít és -ászt képzők is -iszt alakba olvadnak össze. Göcsejben pl. azt mondják fölláziszt, mert van föllázít ésföllázaszt; Bács és Hont megyékben azt mondják fáriszt, mert fáraszt mellett fárít is van. Veszprémben s egyebütt is gyakran hallani ezt: rémisztő e h. rémítő és borzasztó.1

) De még az -ászt észt képző is a rokonértelmű szók kölcsönhatásának köszönheti létét. A régi eresz-t, szakasz-t-iéle igékben csak a -t volt a képző, de az eresz-t, mintájára képezték ujabban a meneszt igét, a szakaszt analógiájára a bomlaszt igét s több effélét. Szerelmes és szorgalmas helyett szerelmetes, szorgalmatos már a codexekben előkerül s valószínűleg úgy keletkezett, hogy a szerelmes,, szorgalmas alakba belevegyült a régi nyelvben gyakran használt szeretetes és szorgalmazatos melléknév. (Figyelmetes talán a szorgalmatos analógiájára keletkezett. Nehezebben magyarázható a szemérmetes, továbbá az alkalmatos, melyet a codexekben még nem is találunk. Félelmetes, a NySz. adatai közt egyáltalán nincs meg ; talán a rettenetes hatása alatt támadt a, félelmesből *) A határozó igeneveknek -vast vést képzője is vagy úgy keletkezett, hogy pl. a lépvén és lépést alakból lett lépvést (lépvést menni), — vagy pedig úgy, hogy a -ván vén képzővel az -sí-féle módbatározók vége elegyedett, minők egyenest, örömest stb. (vö. «sietőst vagy sietvésU MNyszet. VI. 349. e h. sietvén). — Hasonló elegyedés útján állottak elő a menten menni, küldtön küldeni alakokból ezek a régi irodalomban található igenévi képzések: mentést menni, küldtést küldeni. Az itt előadott megfigyelések azt bizonyítják, hogy a szóelegyedésnek igen nagy befolyása van a szóképzőkre, hogy ez idézi elő a szóképzésben észlelhető legtöbb szabálytalanságot, s ez magyarázza meg azt a nyelvészeti vitáinkban sokszor említett különös-1) Kis lányom mondta hatéves korában

: elszakisztani — elszakítani -\eiszakasztani. Egy más gyermek többször mondogatta : elkülöniszteni == elkülöníteni •+• elválasztani. A XVIII. sz. végén nem ritka a segélteni alak = segélni ~\- segítni; pl. «Mester is légyen, az idegenek segiltete'sekre* Aranka: Újabb elm. 11. «A társaság a tanítóknak illő segéltséggel lehet* uo. 12. «Én nyújtsak te néked segéhjtő kezeket» Baes: Poétái m. 32. Vö. segéjteni NépkGy, III. 325. 2)

Éle'nkeny Tsz. = élénk + élékeny.