Nyelvtudományi Közlemények 23. kötet (1893)

Értekezések - Zolnai Gyula: Mondattani búvárlatok - 35

50 ZOLNAI GYULA. vannak egyéb egységessé tömörülő s ragot, képzőt fölvehető szerkezeteink is, melyek nem sorozhatok az önállósított határozók kategóriájába, tehát némileg más szempontból kell magyarázatuknál kiindulnunk. Vannak ugyanis némely páros kifejezések, melyeket állandó együttlétük miatt a nyelvszokás annyira egybeforrottaknak tekint, hogy — egy szóként — csupán második elemüket látja el raggal, névutóval vagy képzővel. Ilyen pl. ez a kifejezés : száz és száz,. melyet Szarvas egyik czikkében így ragoz : száz és százával [azaz : (száz és száz)-ával], e helyett: százával és százával (Nyr. XVI. 164). Hasonló ehhez: «tíz tizenötször kerüli meg a menet a Valideház udvarát» (Budap. Hirl. VI. 38, Tóth Béla tczája), e h. tízszer tizenötször; egy és ugyanazt, egy és ugyanannak stb., ezek h. egyet és ugyanazt, egynek és ugyanannak stb. Még érdekesebb, a mit élő beszédből jegyeztem föl: «a melynek állítólag egy és ugyanaznak [így!1 kellene lenni», azaz: (egy és ugyanaz)-nak, e h. egynek és ugyanannak ; mint látjuk, még a mutató névmás z-je sem hasonult a -nak raghoz, csupán az egy és ugyanaz megszokott alakjának hatása folytán.*) Ide való e népnyelvi adat is : «Szebbiket, jobbikat, karcsú magasabbikat* (Nyr. I. 230), e h. a karcsúbbikat és magasabbikat, minthogy a karcsú és magas mint rendesen együtt járó termeti tulajdonságok a kifejezésben is állandó kapcsolatot alkotnak. S ide valók aztán a ragelhagyásnak népnyelvünkben is előforduló adatai, minők: a Jézus Máriádat, e h. Jézusodat és Máriádat (vö. Mátyusföld nyelvjár. 72); atya-, fiu-, szentlélckre, egy vagy kettőt, stb. (1. Thewrewk" Emil: Helyes magyars. elvei, 78). Látjuk tehát, hogy a rendszerint együtt járó fogalmak neveinél a népnyelv is szereti a ragot csupán az utolsó névszón tenni ki; azért nem találunk *) Az egyazon jelzői kifejezés is voltakép annyi mint: egy és ugyanaz, s itt is tulajdonkép az egy-et is ragoznunk kellene a névmás mellett; a következő mondatban tehát: «a ki sokat van egy abban a szakmában, csak távolabb eső alakok és jellemek magába fölvételével fogja művészetét az egyoldalúságtól megoltalmazni)) (Budap. Hirl. VI. 80) — voltaképen így kellene a kérdéses jelzőt mondanunk: ,egyben abban a szakmában'. A németben az ein und derselbe kifejezést tényleg kétfélekép ragozzák: in einem (vagy: ein) and demselben hause wohnen (Sanders: Wörterb.).